Enyhén szorított a kormány saját költségvetésén, és átvitte a központi átalakítás tervét a Parlamenten. A képviselők zömmel a kabinet által is támogatott módosításokat fogadták el. Kóka János megint rosszul járt a voksoláson.
Bekeményített büdzsévég
Furcsa véget ért a jövő évi költségvetésről szóló második szavazási kör a Parlamentben. A honatyák ugyan most már nem változtathatnak a hiány mértékén és a főbb számokon, azonban így is sikerült a nyugodt kétórás szavazás végére meglepetést okozni.
Göndör István, a szocialisták költségvetési ügyekben illetékes frakcióvezető-helyettese most is ugyanazt a trükköt dobta be, mint pár hete: az utolsó pillanatban kért néhány módosítási pontról szavazást, mondván, még lehet róluk dönteni. A múltkor a közszolgálati médiumoktól vontak el így 400 millió forintot – most pedig Kóka János gazdasági miniszter lehetőségeit korlátozták. Két – a kabinet által nem támogatott – módosítási indítványról kért szavazást, az egyik félmilliárdot vett volna el a gyorsforgalmi fejlesztésekre szánt keretből, hogy a pénzt biztosan a 44-es főút Békéscsabát elkerülő szakaszára tervezett körforgalmakra költsék. A másik is ugyanennek a körzetnek kedvez ugyanígy: Kecskemét és Békéscsaba közötti M44-es gyorsforgalmi út előkészítésére különítettek el másfél milliárd forintot. A megcímkézések ugyan szokásosak egy költségvetési szavazáson – így lehet a pénzt garantálni a saját körzetnek, ám ez mégis különleges volt. Az utolsó pillanatban felvetett új szavazások eddig nem voltak szokásosak.
Az ellenzéki frakciók szünetet is kértek – mondván egyeztetni kell, miként szavazzanak. Aztán – meglehetős hosszú vita után – ezt meg is tartották, és így félórával hosszabb is lett az egyébként sem rövid, kétórás költségvetési szavazás. Az inkriminált javaslatokat egyébként elfogadták – és nem ez az első eset, hogy a gazdasági miniszter rosszul jár. Kóka János más ügyben éppen ezen a szavazáson volt kénytelen visszavágni. Egy szabaddemokrata módosítási indítvánnyal – amelyet a kabinet is támogatott – némileg visszaszerezte korábban elvett a lehetőségeit. Az előző szavazási körben ugyanis a szocialisták – a kormányzati ellenkezés dacára – megszavazták azt a módosítást, amely az energiapiaci liberalizáció előkészítésére szánt 300 milliós minisztériumi keretet 50 milliósra csökkentette. A pénzt akkor a távfűtési-díj támogatásának emelésére használták fel. Most egy, a kabinet által is támogatott módosítási indítvány visszaemelte a liberalizáció előkészítésére szánt keretet az eredeti 300 millió forintra. Furcsamód viszont ez a 250 millió is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt összegből hiányzik majd.
A kormánypárti képviselők egyébként – mindennek ellenére – meglehetősen fegyelmezetten viselték a szavazási procedúrát: az útpénzeken kívül összesen csak három olyan javaslat volt, amelyet a kabinet támogatása nélkül fogadtak el. Az egyik némileg megemeli a művészetoktatás támogatását, de szigorítja az igénybevétel feltételeit, ezen kívül pedig mintegy 60 százalékkal (1,6 milliárd forintra) emeli meg a fővárosi (és megyei) közoktatás-fejlesztő közalapítványok állami támogatását. A másik a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely rekonstrukciójának folytatására ad 150 millió forintot, a pénzt a Mátyás Templom renoválására szánt keretből vonták el. A harmadik pedig a romák tanulási támogatása helyett a Magyarországi Cigány Közalapítványnak ad 390 millió forintot.
A képviselők összesen 560 indítványról döntöttek a képviselők, a kormány – mint Veres János pénzügyminiszter elmondta – ezek közül azok elfogadását támogatta, amelyek megfeleltek a büdzséterv eredeti céljával, vagy az időközben bekövetkezett változásokat vezették át a törvényen (ezek leginkább a kormányzati összevonásokat jelentették). Összesen 71 módosítást támogatott a kormány – a pontosítások voltak többségben. Ezek közül figyelemreméltó az az indítvány, amely szerint az önkormányzatoknak szánt tömegközlekedési támogatást „közösségi közlekedési” támogatásnak kell hívni a jövőben, mert az eddigi szóhasználat zsúfoltságot fejezi ki, miközben az új megnevezéssel a kormányzat utal arra, hogy célja a színvonalasabb szolgáltatás elérése.
A kormányzat ennél lényegibb pontosítása az önkormányzati normatívák véglegesítése: 12 milliárd forint elosztásáról határoztak a képviselők – a többletet az adatpontosítások hozták. A módosításokkal – egyebek mellett – 7 milliárddal többet adtak a közoktatásnak, 1,3 milliárd forinttal emelték a tankkönyv-támogatási keretet és 1,6 milliárd forinttal az esélyegyenlőségre, felzárkóztatásra szánt önkormányzati juttatást.
A belső átcsoportosításokról szóló szavazás persze leginkább a parlamenti lobbikról szól – arról, sikerül-e valamennyi pénzt egy-egy képviselőnek „hazavinnie”, vagyis saját választókörzetének, esetleg az általa fontosnak tartott területnek (a sportnak, az oktatásnak, vagy az önkormányzatoknak úgy általában) biztosítania. Simon Gábor szocialista képviselő indítványa például ilyennek tekinthető. A politikus, aki 1995-től 1998-ig a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. elnöke volt most azt a javaslatát fogadtatta el a kormánnyal és a parlamenttel, amely a Zánkai Kht. jövő évi 200 millió forintos állami támogatását 180 millió forinttal emelte meg. Az indoklás szerint ugyanis társaság idén is 373,6 millió forintot kapott, és ha a költségvetési pénz csökkenne, az megnehezítené „az intézmény megfelelő színvonalú működtetését”. De jól járt a Várpalota és a régió más önkormányzatai is, a környezetvédelmi beruházásukra felvett hitelek jövőre esedékes részéből 50 százalékot az állam elengedett egy módosítási indítvány megszavazása nyomán – ez 122 millió forinttal segít az érintett településeken. Nagyobb összeget érint – egymilliárd forintot – a kerékpárutak létrehozására elkülönített keret, igaz, ezt ötpárti módosítással, ellenszavazat nélkül hozzák létre, azzal az indokkal, hogy a gazdasági miniszter már annyit mondogatta: külön alapot kreálna e célból. A külön keret azt jelenti: erre és másra nem használható fel a pénz.
Egymilliárddal csökkentették a központi kommunikációra szánt keretet a képviselők – a pénz nagy része (970 millió forint) az egyensúlyi tartalékba megy, míg 30 milliót a Baptista Szeretetszolgálat kapott. Így a reformok kommunikációjára szánt miniszterelnökségi keret az eredetileg tervezett 3 milliárd forint helyett végül az 1,8 milliárdot se éri el – korábban ugyanis már elvettek belőle 330 millió forintot a képviselők. A képet persze némileg rontja, hogy másutt az egyensúly megtartása miatt képzett minisztériumi tartalék csökkentésével is operálnak a honatyák, ám a költségvetési puhítás összege 225 millió forint, ami nem éri el a kommunikációból lecsippentett megszorítás összegét (200 millió sportcélra, 25 az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások