Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatala által működtetett gyorsriasztásos rendszer (RASFF) évről évre több esetet regisztrál, az egyre finomodó ellenőrzési módszereknek a következtében. A rendszer a bőség zavarával küszködik: tavaly 3158 eset vált ismertté rajta keresztül, 22 százalékkal több, mint az előző évben. – A legtöbb eset december elejére esik az EU-ban. Magyarországról tavaly 42 bejelentést kaptak a tagállamok: tizenhárom esetben veszélyre figyelmezettek, 29ben információt adtak át. A potenciálisan veszélyt jelentő élelmiszer származási helye 16 esetben volt Magyarország. (A rendszerbe múlt pénteken küldték el a M.E.G.A. Trade ügyével kapcsolatos adatokat. Arról később döntenek, milyen súlyú ügynek tekintik az esetet: riasztásnak, vagy csak információnak tekintik azt. Ha riasztásról van szó, akkor a tagországokat értesítik a piacon lévő kifogásolt élelmiszerekről.)

A legtöbbet az unióban a hús, a baromfi és a haltermékek, a gyümölcsök, a zöldségek, valamint a gyógynövények és fűszerek forgalmazói vétettek. A legtöbb esetben a gombák mikotoxinjai, vagy más, olyan mikroorganizmusok, mint a szalmonella, vagy az E. koli miatt kellett a vészharangot megkongatni. De gyakori szereplők az élelmiszerekhez nem használható festékek is. A szakértők szerint az elkövetkező időkben a legtöbb riasztás a csomagolóanyagok oldódása és az ezek által okozott élelmiszerszennyezés miatt várható.

Szlovákiában botrányok után szigorítás

Szlovákiában is számos botrány okozott a romlott vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek árulása és tárolása – derül ki pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József írásából.

A legnagyobb felháborodást az egy évvel ezelőtti nyitrai eset váltotta ki. A nyugat-szlovákiai város egyik nagyraktárában az ellenőrök 37 tonna fagyasztott disznófejet és több mint 200 tonna, hamisított irattal ellátott disznóhúst találtak. Utólag bebiboznyosodott, hogy az áru a német Deggendorf Frost raktáraiból került be, ahol romlott húsként tartották nyilván. A felelősökre és a törvénysértőkre máig nem derült fény. Azóta is számos nyugtalanító eset borzolja a kedélyeket. Tavaly az ellenőrzött termékek 30, idén már 37 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Lényegesen nőtt az üzleti szabálysértések száma is. 

Simon Zsolt volt szlovákiai agrárminiszter szerint az eddigi büntetések túl enyhék. Példaként azt a nyugati érdekeltségű szlovákiai üzletláncot hozta fel, amelynek a tavalyi forgalma l0 milliárd (hozzávetőleg 75 milliárd forintnak megfelelő összeg) korona, a nyeresége pedig legalább 2 milliárd volt. – Ebből gond nélkül kifizetik a lemagasabb, egymillió koronás bírságot is – nyilatkozta lapunknak. Így folytatta: – Ezért javasoltam a bírságok lényeges növelését. A parlamentbe benyújtott törvénymódosító indítványom szerint a kisebb kihágásokért, melyek közvetlenül nem veszélyeztetik a fogyasztó egészségét – hiányos csomagolás, hibás árumegjelölés és nyilvántartás –, egymilliós büntetés járna. Harmincmillió koronára lenne büntethető az olyan üzletlánc, ahol tiltott vagy allergén anyagokat tartalmazó élelmiszert forgalmaznak, vagy ha az alkalmazottak nem rendelkeznek egészségügyi igazolvánnyal.

A tervezet értelmében a romlott vagy a csomagolásán a szavatossági időt meghamisító hús és hentesáru forgalmazásáért 50 millió koronás bírság is kiszabható lenne. Azoknak az üzletláncoknak vagy más boltoknak pedig bevonnák az árusítási engedélyét, amelyek egy éven belül háromszor vétenek az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi törvény ellen – tájékoztatott a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. Törvénytervezete már túljutott a második olvasaton, szavazni valószínűleg januárban fognaka dokumentumról. Néhány napja ennél is szigorúbb javaslatot nyújtott be Miroslav Jurena jelenlegi agrárminiszter, aki azt indítványozza, hogy ha valamelyik üzletláncot vagy más elárusító helyet romlott hús árusításán kapják rajta, azonnal vonják be a működési engedélyét. – Ne várjunk addig, amíg harmadszor is emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket árulnak – érvelt a tárcavezető. – Ez a módosítás a korrupció és a törvénytelen konkurenciaharc melegágya lehet.

A konkurens üzletláncok például elrejthetnének a vetélytársaiknál valamilyen romlott árut, utána riasztanák az ellenőröket, akik azonnal kezdeményeznék a működési engedély bevonását. Szerintem igazságosabb lenne, a "legfeljebb háromszor és ne tovább" elv érvényesítése, amely szerint ha a kétszeri súlyos pénzbírság ellenére is előfordulna törvénysértés, bezárnák az üzletet. Nem lehet ugyanis kizárni a véletlent és a gondatlanságot sem, ezért esélyt kell adni az érintetteknek az észlelt fogytaékosságok eltávolítására – vélekedett Simon Zsolt.

Nagy-Britannia: kartávolságra a kormánytól

Egy rákkeltő festékanyag ingatta meg a Food Standards Agencybe, (FSA –Élelmiszerminőségi Hivatal) vetett bizalmat Nagy Britanniában – derüli londoni tudósítónk R.Hahn Veronika írásából. Tavaly a szigetországban forgalmazott termékek egész soráról derült ki – pizzától fűszereken át az ököruszálylevesig – hogy tiltott, rákkeltő Szudán 1 festékanyagot tartalmaznak. A sajtó nyomban szigorúbb szabályozást követelt, az FSA elnöke, Sir John Krebs viszont az élelmiszeripart hibáztatta. Bár a hivatal kutatásra évi 25 millió fontot (mintegy 9,5 milliárd forintot) költ, az elnök szerint az ipar feladata volna a vizsgálat, hiszen egy vállalatnak csak száz fontjába kerül az ellenőrzés.

A hivatal meglehetősen fiatal intézmény: csak az ezredfordulón hozta létre a kormány. A kergemarhakór, a skóciai E.coli fertőzés, a tojásokban kimutatott szalmonella alaposan megrendítette ugyanis a lakosság bizalmát az élelmiszeriparban, egyben a fogyasztás visszaesésével súlyos veszteséget okozott a mezőgazdaságnak. A függetlenségét előszeretettel hangoztató FSA a westminsteri parlament alá tartozik. Érdekes módon, habár kormányszervezetnek számít, nem vonható felelősségre egyetlen miniszteriális tisztségviselő által sem, és saját szakállára szabadon hozhat nyilvánosságra a lakosságnak szánt javaslatokat, tanácsokat. Tevékenységének hat éve alatt a hivatal 20 százalékkal próbálta meg csökkenteni a megromlott ételekből vagy ártalmas alapanyagokból származó megbetegedéseket, célja az egészséges étkezés elősegítése, az élelmiszerekkel kapcsolatos törvények végrehajtása, valamint erőfeszítéseket tesz a tisztességes és informatív cimkézés érdekében.

Ám hiába sikerült a kergemarhakór visszaszorítása után visszanyerni a fogyasztók bizalmát, nyilvánvaló, hogy az borotvaélen táncol. Az intézmény világosan látja, milyen kevéssé hisznek az emberek a behemót láncok, szupermarketek alaposságában, és nehéz is elvárni, hogy a mintegy 30 ezer féle élelmiszer mindegyikét ellenőrizzék. Sokkal inkább a gyártók dolgának tartják, hogy járjanak utána, mi kerül bele az ételbe.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos törvényeket megsértő vállalatok felelősségre vonása az önkormányzatok dolga, de a szankciókat nyilván szigorítani kell, mert gyakran előfordul, hogy egy vállalatot bezáratnak, majd egy hét múlva, más néven alakul újjá. 

Ezernyi felfrissítés az Unióban

A törökbálinti M.E.G.A. botrányhoz hasonló átcimkézési ügytől volt hangos másfél évvel ezelőtt a belga sajtó. Az olasz érdekeltségű Sobelco vallóniai raktárában mintegy száz tonna különféle, valójában lejárt szavatosságú, de átcímkézett élelmiszerre – konzervekre, kekszekre, gyümölcsízesítésű alkoholos italokra, – bukkantak a vámosok. Volt olyan paradicsompüré, amelynek hat éve folyamatosan biztosították az örök frissességet – írja brüsszeli tudósítónk, Szőcs László. A termékeket Olaszországból hozták be. A belga Szövetségi Ügynökség az Élelmiszerlánc Biztonságáért (AFSCA) hivatalból lépett fel, a kétezer négyzetméteres raktár tartalmát lefoglalta, a cég olasz igazgatója, valamint az átcimkézéssel gyanúsított két dolgozó ellen büntetőfeljelentést tett. Közölték a manipulált termékek listáját, felhívták a fogyasztók figyelmét a veszélyre. Ugyanakkor a sokadlagos frissességű áru nem került a nagy belga áruházláncok polcaira. 

A gyártástól a polcok ellenőrzéséig a mi felelősségünk az ehhez hasonló ügyek megakadályozása, ha pedig már bekövetkeztek, a felgöngyölítése. Erre a szúrópróba a legjobb eszköz – mondta lapunknak Brüsszelben Pascal Houbaert, az AFSCA szóvivője. Hozzátette: a Sobelco-ügy azért ritkaságnak számít a praxisukban, általában csipcsup ügyekkel van dolguk. A kiszabott szabálysértési bírságok 25 eurótól több ezerig terjedhetnek, büntetőfeljelentést ritkán tesznek.

Akárcsak a Sobelco, a M.E.G.A. ügye is bekerül az Európai Unió adatbázisába. A tagállamok egy „gyors figyelmeztetési rendszeren”, a RASFF-en keresztül értesítik egymást a fogyasztókra leselkedő élelmiszerbiztonsági veszélyekről. A rendszer a bőség zavarával küszködik: tavaly 3158 eset vált ismertté rajta keresztül, 22 százalékkal több, mint az előző évben. – Nem mindenre reagálunk, mert rengeteg a tagállami bejelentés. Mycotoxinveszéllyel, szalmonellafertőzéssel kapcsolatos a legtöbb bejelentés. A Magyarországról tavaly kapott 42 bejelentés közül tizenhárom esetben veszélyre figyelmezettek, 29-ben információt adtak át.

Folyamatos botrányok Németországban

A folyamatos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági ellenőrzések dacára újabb és újabb élelmiszerbotrányok robbannak ki Németországban is – írja berlini tudósítónk, Inotai Edit. A tavalyi, Magyarországig is elérő bajor húsbotrány után szeptemberben lejárt szavatosságú és átcímkézett húst találtak Gelsenkirchenben, nemrég pedig Berlinben is. Nyilvánvaló, hogy a német vállalkozók sem mennek a szomszédba némi trükkért, és egyszerűen átcímkézik az élelmiszercsomagokat.

A berlini szenátus (önkormányzat) fogyasztóvédelmi részlegén lapunknak elmondták: az ellenőrök naponta járják az élelmiszerfeldolgozással foglalkozó üzemeket és a hűtőházakat, ellenőrzik a szupermarketeket és a vendéglőket. Mintákat vesznek, amelyeket saját laboratóriumokban megvizsgálnak. Ha valami gyanúsat találnak, igyekeznek a szállítási útvonalat is követni, legutóbb például a svéd hatóságokat kellett riasztani, mert a gyanús szállítmány egy része oda tartott. Többször előfordul, hogy az ellenőrök bejelentést kapnak, és így már gyanú alapján lépnek akcióba.

Ha a visszaélés beigazolódik, akkor bekapcsolódik a nyomozásba az illetékes államügyészség. De valóban elriasztó ítéletek eddig nem születtek – ismeri el a szóvivő. A legsúlyosabb esetben megvonják a vétkes cégektől a működési engedélyt, de ha a háttérben bűnöző elemek állnak, akkor nem kell hozzá sok idő, hogy más néven újjáalakítsák a vállalatot. A büntetési tételek általában olyan alacsonyak, hogy a vállalkozók többsége csak a vállát vonogatja rá. Bajorországban épp most alakítják át az élelmiszerellenőrzési rendszert, mert az utóbbi hónapok visszaélései bebizonyították: az eddigi rendszer – amely főként szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épült - már nem bír a megnövekedett árutömeggel. A nagy élelmiszervállalatokat például a járási önkormányzat külön is ellenőrizné a jövőben. Ítéletek egyébként mind a mai napig nem születtek a korábbi átcímkézési ügyekben.