A M.E.G.A.-ügyben a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal már pénteken közölte az akkor rendelkezésre álló adatokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal által működtetett gyors riasztási rendszerrel (RASFF). A szervezet szabályai szerint az európai hivatal csak később dönt arról, hogy a M.E.G.A.Trade ügyet élelmiszerbiztonsági szempontból riasztásnak vagy csak információnak tekinti. Ha riasztásról van szó, akkor a tagországokat értesítik a piacon lévő kifogásolt élelmiszerekről. Ha viszont a kevésbé súlyos eset csupán “információt” ér, akkor az élelmiszerek közvetlen veszélyt nem jelentenek, és arról értesítik uniós tagországok élelmiszerbiztonsági hivatalait, hogy a magyar hatóságok feltárták, és kézben tartják az ügyet.

Munkatársunk a napokban több nagy élelmiszer lánc áruházában érdeklődött a pénztárak előtti hosszú sorokban állóktól a M.E.G.A Trade ügytől. Többen elmondták, hogy a kommersz áruféleségeknél a kiválasztás legfőbb szempontja továbbra is az ár lesz. Volt, aki azt mondta, hogy ár mellett legalább olyan fontos az egészség is. Ezért a jövőben csak magyar árut fog vásárolni, mert abban jobban bízik. Egy hölgy azt mondta: eddig egy nagyítót hordott magával, ezzel silabizálta ki a csomagoláson olvasható szöveget, de ezek után, ha hamis a szöveg, már a lupéval sem megy sokra .

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója lapunknak elmondta, ha a M.E.G.A. Trade botrány évközben robban ki, akkor a kiskereskedelmi forgalomban bizonyára érezhető visszaesés. A fogyasztói bizalom bizonyára megrendült volna a polcokra helyezett áruk iránt. Ilyenkor, karácsony tájékán, amikor felértékelődik az élelmiszer kiskereskedelemben,  és a havi 180-190 milliárd forintos élelmiszerköltés 230 milliárdra emelkedik, az ügy kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatása elenyésző lesz. Tapasztalatai szerint a fogyasztók gyorsan felejtenek, és később csak annyi marad meg bennük, hogy bizonyos üzletláncok – amelyek nevét az esettel többször hozta összefüggésbe a sajtó – boltjaiba esetleg nem mennek vásárolni. Az igazgató szerint Magyarországon hasonló eset volt a BSE-botrány idején, amikor a GfK felmérése szerint az 1999-ben rögzített 55 százalékos marhahús-kedveltségi mutató 2001-re 35 százalékra csökkent. (Emlékezetes, hogy Magyarországon soha nem fordult meg BSE-vel fertőzött hús, csak a betegség híre ért ide.) A kedveltségi és fogyasztási mutatók nem minden esetben mozognak együtt, de Kozák Ákos szerint a vásárlást is befolyásolja a kedveltségi adat.

A magyar húságazat szereplői két hónapja kezdeményezték a hatósági ellenőrzések szigorítását. Amint Remény Ervin a Húscéh ügyvezető alelnöke beszámolt róla, már régóta szeretnék elérni, hogy a feldolgozott termékeken ne csak egy országkód és az üzem száma jelezze a gyártót, hanem legyen feltüntetve a gyártó és s annak telephelye is. Hozzátette: Magyarországon – elvileg – a belföldi és külföldi gyártóra ugyanazok az élelmiszerbiztonsága szabályok vonatkoznak. A magyarok esetében azonban egy plusz szigorítás is érvényes, mert csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által minősített és a pecséttel ellátott sertés és marhahús hozható forgalomba. E minősítés igazolja például, hogy mekkora a hús zsírtartalma. Elmondta azt is, hogy 2008-tól lesz kötelező az egész ágazatot átfogó egységes adatrögzítés, aminek révén teljesen kialakul nyomon követhetőség rendszere. Most a sertések egyedi jelölési rendszere, a sertésadatbank működik. Tehát pontos az állatok azonosítása és az unióban elsőként készült el a húsipar, úgynevezett helyes higiéniai gyakorlatát szabályozó előírás. Mindezt a kereskedők, amikor szerződést kötnek a beszállítókkal, számon kérik, ellenőrzik.

Átcímkézéssel frissített M.E.G.A.-hús az ellenõr kezében. Megfogták