Visszatérő M.E.G.A-bukta
Üllőn, Vecsésen és Gyálon is vizsgálódnak már a M.E.G.A.- cégcsoport ügyével kapcsolatban a Pest megyei állategészségügyi hatóság munkatársai - közölte Süth Miklós országos főállatorvos, a földművelésügyi tárca főosztályvezetője. Egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy a három helyszín és a törökbálinti átcímkéző központ között összefüggés lenne. Ám az új helyszíneken találtak olyan termékeket, amelyeknek lejárt a fogyaszthatósági ideje, és arra utaló jelek is vannak, hogy itt is történt átcímkézés. Bár ezeken a helyeken már nagyságrendekkel kisebb, "mindössze" néhány tonnás tételekről van szó, alkalmasint a M.E.G.A Trade-re utaló "névjegy", hogy az esetek többségében itt is professzionális módon végezték az átcímkézést. A különféle élelmiszerraktárakban a Pest megyei ellenőrző állomás 25 szakembere dolgozik.
A szerdán kirobbant élelmiszerbotrányban a magyar bejegyzésű, de külföldi tulajdonban lévő M.E.G.A. Trade Kft. törökbálinti telepét leplezték le. Itt négy óriási csarnokban címkézték-csomagolták át a külföldről behozott, lejárt szavatosságú élelmiszereket: húskészítményektől a lekvárokon át a tejtermékekig. Sok drágán forgalmazott külföldi biotermék is szerepelt a - négyszáznál is több készítményt tartalmazó - palettán. Az öt cégből álló M.E.G.A-csoport országszerte terjesztette a hamisított szavatosságú termékeket, amelyeket egytől egyig kivont a hatóság a boltokból.
Süth Miklós a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: nagyon jó az együttműködésük a kiskereskedelmi egységekkel, így azok már eleve levették a boltok polcairól a kifogásolt termékeket, és egy csomagban adják át azokat a hatóságnak megsemmisítésre. Azt azonban, hogy a polcokról valóban lekerül-e a termék, nem tudják mindenütt ellenőrizni - erre nincs kapacitás. A termékek listáját azonban eljuttatják a boltokba - hangsúlyozta, és azt is, hogy közzétették: az egyik internetes laphoz ugyanis eljuttatták. Hivatalos közlemény formájában azonban nem jelenik meg (lapunk internetes lapján, a nol.hu-n megtalálható).
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-biztonsági szakértője szerint a kereskedőknek kötelességük a szóban forgó termékeket hibátlanra cserélni vagy visszaadni a pénzt, ha a vásárló - számlával - bizonyítani tudja, hogy azt ott szerezte be. S ha az üzlet erre nem hajlandó, a vevőnek el kell kérnie a vásárlók könyvét, ezt követően fordulhat az OFE-hez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testületekhez.
Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője lapunknak elmondta: továbbra is kérdéses a lefoglalt tételek pontos mennyisége, illetve annak piaci értéke. Az érintett termékek további raktározási, szállítási és megsemmisítési költségei pedig a M.E.G.A Trade-et terhelik, minthogy a termékek továbbra is a cég tulajdonát képezik. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen is sikerül majd ráterhelni mindezt a cégre. Süth Miklós szerint ugyanis a korábbi esetekben ezeket a hatósági munka során felmerülő kiadásokat nem sikerült behajtani. Ez esetben - számításaink szerint - a teljes költség havi 5-8 millió forint lehet. A főállatorvos hozzátette: egyelőre nem sikerült felvenniük a kapcsolatot a M.E.G.A Trade vezetőivel - osztrák, magyar, ukrán állampolgárok szerepelnek a tulajdonosok és vezetők között -, pedig korábban más esetekben már beszéltek velük. A társaság - legalábbis a tulajdonosi kör - nem ismeretlen ugyanis a hatóság előtt: már harmadszor "buknak le" állat-egészségügyi ellenőrzésen.
Pedig a büntetést, és a költségeket a M.E.G.A. Trade-nek elvben nem lenne nehéz kifizetni: a lejárt vagy lejárat közeli termékeken meglehetősen sokat lehet keresni. Ezekért Nyugat-Európában jelképes összeget, az eredeti ár 10-20 százalékát kérik a forgalmazók - az ideszállítási, átcsomagolási költséggel együtt, a nyomott hazai átvételi árakkal számolva is becslések szerint 200-300 százalékos haszonkulccsal dolgozhatott a cég.
Az már egyértelmű, hogy a kivont terméken a kisebb boltok buknak: nekik elvben a forgalmazótól kellene követelni az el nem adható áru ellenértékét. A problémát ilyenkor az jelenti, hogy a beszállító - főleg, ha hamisításon és károkozáson érték - nehezen lelhető fel. A nagy láncoknál mindez nem feltétlenül okoz nehézséget, mivel itt a fizetési határidők elég hosszúak, így legfeljebb nem utalják át a szerződéses összeget. A nagy üzletláncok korábbi nyilatkozataikban így is kilátásba helyezték: a "jó hírnév megsértéséért" kártérítési pert fontolgatnak a beszállító ellen.
Az OFE élelmiszer-biztonsági szakértője szerint érthetetlen azonban, hogy a hosszú ideje beszállító cég nem akadt fenn az üzletláncok minőségbiztosítási rostáján. Dömölki Lívia szerint a nagyobb kereskedelmi hálózatoknál bevett szokás ugyanis, hogy a polcokon lévő árukat is szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Azokat a beszállítókat, ahol sorozatosan minőségi problémákat tapasztalnak, egykettőre kizárják a beszállítói körből.
