Az Irakban harcoló alakulatok kivonásának "felelősségteljes" megkezdését és erőteljes térségbeli diplomáciai nyitást javasolt a hét közepén az Irak-politika alternatíváit felvázoló washingtoni kétpárti szakértői bizottság az elnöknek.

A The New York Times a Fehér Ház reakcióiból azt a következtetést szűrte le: a republikánusok által elvesztett félidős kongresszusi választások után Bush csak általánosságban támogatja azt az igényt, hogy "új megközelítésre" van szükség Irakban. Az elnök eddig ugyanis minden nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem fogad el minden, a tanulmányban szereplő kezdeményezést, még a forma kedvéért sem üdvözölte a két fő javaslatot, és kiemelte: továbbra is a győzelem elérése a cél. Ez utóbbi tartalmát azonban az ellenzéki média hol burkoltan, hol nyíltan gunyoros megjegyzései szerint Bush eddig még soha nem volt képes kifejteni.

A The New York Times szerint Bush a kétpárti bizottság jelentésének szellemével egyetértést tettetve beszélt arról, hogy "komolyan megvizsgálja" a jelentést, a kormány "rugalmas és realista" lesz, valamint, hogy bizonyos előfeltételek esetén szó lehet az Iránnal, illetve Szíriával folytatandó párbeszédről. Valójában azonban nyilvánvalóvá tette: nem azonosul a szakértői testület állásfoglalásával, megismételve korábbi vízióját arról, hogy ha nem sikerül stabilizálni Irakot, akkor a jövendő amerikai nemzedékek kerülnek veszélybe.

A liberális lap közlése szerint George Bush várhatóan bő egy héten belül megkapja a Baker-Hamilton-féle tanulmánytól függetlenül, a Pentagonban készített Irak-jelentést, és meghallgatja a külügyminisztérium, valamint a nemzetbiztonsági tanács véleményét is. Bush ezenkívül a kongresszus tagjaival is széles körű egyeztetéseket tervez. Az elnök valószínűleg még az év vége előtt kifejti gondolatait az amerikai népnek: milyen irányú módosítást képzel el az Irak-politikát illetően.

A liberális szellemiségű Los Angeles Times is úgy értékelte, hogy az elnök üdvözölte ugyan a Baker-Hamilton bizottság "előremutató" jelentését, annak kulcselemeit viszont nem fogadja el.

Az újság szerint erre utal Bush azon véleménye: a romló iraki helyzet nem ok arra, hogy Amerika megváltoztassa eredeti céljait, és továbbra is elkötelezettnek kell lenni a győzelem iránt. "Győzedelmeskedni fogunk" - fogalmazott Bush, aki a választások előtt hangoztatott logikája szerint még mindig a terrorizmus elleni globális küzdelem részének tekinti az iraki háborút, amelyben az erőszakos ideológiai szélsőségesség áll szemben a szabadság és a demokrácia védelmezőivel.

A konzervatív The Christian Science Monitor pénteken arról írt, hogy Robert Gates - akinek védelmi miniszteri kinevezését nagy többséggel megerősítette a szenátus, tíz nap múlva iktatják be hivatalába - az ellentéteket áthidaló személy lehet a jövőbeni amerikai Irak-politika kialakítása terén.

A bostoni újság ugyanakkor úgy érzékeli, hogy a Fehér Ház eddigi Irak-politikáján Gates sem lesz képes alapvetően változtatni. A Pentagon új vezetője ráadásul már nem egyszer jelezte: a Baker-Hamilton bizottság következtetései, illetve más stratégiai irányváltást követelő vélemények tévesek lehetnek.

(MTI)