Az erdő békés csendjét felverő motorfűrész kezelője válogatatás nélkül pusztít idős fát, cserjét, facsemetét. Az efféle barbár tett egyáltalán nem új keletű jelenség. "Az Állami Erdészeti Szolgálat becslése szerint az illegális fakitermelések mértéke évente megközelíti az ezer hektárt és a háromszázezer köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy hárommilliárd forint, az újraerdősítés költsége közel egymilliárd" - tájékoztatta lapunkat Szentpéteri Sándor, az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságának vezetője. E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek - erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, az élővilág degradációja -, melyek mértéke és értéke megbecsülhetetlen. Az erdőgazdálkodók szerint az illegális fakitermelések és falopások ellen tenni kell! Ha most nem állítják meg az egyre gátlástalanabbá váló faüzéreket, azok mind több erdőt veszélyeztetnek - miközben keveset veszíthetnek, órák alatt milliós haszonra tehetnek szert.

A fatolvajok a nemzeti parkok területét sem kímélik. Szmorad Ferenctől, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a falopás téli időszakban visszatérő problémájuk. A természetvédelmi őrszolgálat és az erdészek ugyan időről időre végigjárták a veszélyeztetett részeket, de ennyi nem elég. Mivel nincs elég emberük, csak a lopások töredékét tudják kiszűrni, jóllehet az iparszerű favágás a nemzeti park területén nem dívik, döntően a saját kályhákba kerül a fa.

Az Állami Erdészeti Szolgálat adatai szerint az illegális fakitermelések és falopások száma, területi kiterjedése az elmúlt időszakban jelentősen nőtt. Borsod és Baranya mellett Zalában, Somogyban és Fejér megyében is mind több a letarolt erdő. A növekedés okai között szerepel, hogy az energiaárak emelkedése miatt Európa-szerte, így hazánkban is keresleti fapiac alakult ki, ami tovább gerjeszti a folyamatot. A fatolvajokat segíti, hogy megszűnt a korábbi mező- és erdőőri hálózat, ám ennek helyébe nem lépett hatékony védelmet biztosító rendszer. Ugyanakkor a rendőrség még az erdészeti hatósággal együtt sem tudja felvállalni a külterületi tulajdon megvédését.

Megoldást jelenthetne az engedély nélkül kitermelt faanyag, illetve a kitermelésre, szállításra használt gépek, eszközök lefoglalása, zár alá helyezése. Az illegális kereskedelem a fogyasztói oldalról is fékezhető azzal, ha elérhető áron teremtik meg a legális tűzifavásárlás lehetőségét a lakosság részére. Sokat segítene a faanyag eredetigazolási rendszerének bevezetése. Visszatartó erővel hatna az illegális fakitermelések környezetkárosításként (bűncselekményként) való kezelése.

Az erdészek tapasztalatai szerint az illegális fakitermelést sokszor hajléktalan, de minden esetben vagyontalan magánszemélyek - mondjuk úgy - tulajdonában álló földrészleteken követik el a legegyszerűbb módon, tarvágással. Az erdőkhöz e "tulajdonosok" szabályos adásvételi, illetve - gyakran csak színlelt - csereszerződéssel jutnak. A nincstelen magánszemélyek mögött vélhetően vagyonos emberek állnak, azonban ők nem érhetők tetten, mivel kft.-ken keresztül "járatják" meg a fát.

Nem ritka az sem, hogy a tulajdonos, illetve az erdőgazdálkodó által szabályos körülmények között kitermelt, felkészített és a szállításig erdei rakodókon tárolt faanyagot ellopják. A rendőrség a nyomozást leggyakrabban eredmény nélkül zárja le, mivel a lakosság hol félelemből, hol közönyből nem segít. A jelenlegi szabályozás szerint a falopás szabálysértésnek minősül. Ez ellen tehetetlen az erdőgazdálkodó, sőt arra is van példa, hogy biztonsági őrök alkalmazása ellenére is folytatódik a tolvajlás.

Csak a lopások töredékét tudják kiszûrni