A tömegközlekedéssel kapcsolatban a biztonság témakörbe beletartozik az is, hogy az embert ne zsebeljék ki a 4-es, 6-oson, ne lincseljék meg a metrón egy békés szombat esti rangadó után valahol a Népliget mélyén csak azért, mert aznap püspöklilába öltözött. A biztonság alatt mégis a legtöbben azt értik, hogy a közlekedő egyik helyről a másikra úgy jusson el a pénzéért, hogy közben ne kelljen kényszerű kitérőt tenni egy kórház baleseti sebészete felé.

Ezt garantálni tudja a BKV, méghozzá legalább annyira, mint bárhol Európában. Lackovics János, a BKV forgalombiztonsági főosztályának vezetője szerint egy cég színvonalát az is jelzi, hogy mennyi selejtet állít elő. Náluk a baleset a selejt. A statisztikák pedig azt bizonyítják, hogy ilyet nem igen állítanak elő, legalább is e téren a kontinensen is az élen járnak. A BKV járművek csak ritkán szenvednek balesetet, amely annak is köszönhető, hogy a megelőzést már régen tudományos alapokra helyezték. Közúti Közlekedési Orvosok és Pszichológusok Tudományos Egyesületének szerdai ülésén is terítékre került a BKV forgalombiztonságának helyzete.

Dr. Bereczky László, a közlekedés pszichológia legjelesebb hazai szakértője szerint a BKV közlekedésbiztonságának színvonala a tradíciókban is tetten érhető. Még 1886-ban, Európában először nálunk vezették be a járművezetők alkalmassági szűrővizsgálatát és a sokszor mindenben példaként emlegetett németek is csak három hónappal később kezdték alkalmazni ezt a módszert. Ezt ma már tudományos igényességgel végzik, így a pszichológiai pályaalkalmasság vizsgálata, a vissza-visszatérő ellenőrzések vagy magatartásformáló tréningek a baleset-megelőzés mindennapi gyakorlattá váltak a BKV-nál.

A főváros közlekedési helyzetéről, a növekvő autóparkról, az utak állapotáról, a járművezetők agressziójáról mindenkinek van fogalma. Ennek ellenére a tömegközlekedésben a balesetek száma az egyre rosszabb körülmények ellenére, ha nem is látványosan, de folyamatosan csökken. Tíz évvel ezelőtt 3160 baleset részese volt BKV-s jármű és ebből több mint ezret a cég vezetői okoztak. Tavaly az összes balesetük már nem érte el a 2400-at, az úgynevezett sajáthibás balesetek pedig a 750-et.

Az utasok szempontjából azonban még fontosabb, hogy azokban az esetekben, amikor a BKV járművezetője hibázott, döntő többségben csak anyagi kár keletkezett. Egy évtizede az 1005 sajáthibás baleset közül 56 járt személyi sérüléssel, míg tavaly a 746-ból mindössze 48. Az elmúlt két évben például halálos balesetet nem okozott tömegközlekedési jármű.

Az összes troli, busz, villamos, Hév szerelvény, metró és fogaskerekű, vagyis az összes BKV jármű, 172 ezer kilométert tesz meg, míg egyetlen balesetet okoz. Viszont 3,18 millió kilométerenként történik a hibájukból személyi sérülés. Ennyit pedig egy átlagos utas egész életében biztosan nem utazik Budapesten.