Milliárdok a jövő nyugdíjasainak?
Hatályban maradt tehát az 1997-es nyugdíjtörvénynek az a passzusa, amely szerint 2009-2013 között mind a férfiaknál, mind a nőknél az előre hozott nyugdíj alsó korhatára 59 év. Ha valaki rendelkezik az előre hozott nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idővel, annak járandósága havi 0,3 százalékkal, azaz összességében 10,8 százalékkal csökken.
A legfrissebb statisztikák alapján a férfiaknak tizedét sem fenyegeti a járadék csökkentésének veszélye, a most nyugdíjba menők túlnyomó többségének megvan ugyanis a szükséges szolgálati ideje. Az 57. évüket betöltött nők - náluk most ennyi az előre hozott nyugdíj alsó korhatára - 80 százaléka rendelkezik a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. Várhatóan tehát a jövőben is marad a jelenlegi helyzet, és az előre hozott nyugdíjra jogosultak 94 százaléka él is a lehetőséggel.
A törvénymódosításhoz készült háttérszámítások alapján a szakértők az előre hozott nyugdíj szigorításától 2009-ben 16 milliárd forint "elmaradó" kiadást kalkuláltak a nyugdíjalapban, 2010-ben már 35 milliárdot, amiből ötmilliárd lett volna az előre hozott nyugdíjak csökkenéséből származó málusz. 2011-ben az előre hozott korhatár emelkedése 30 milliárddal, 2012-ben pedig 42 milliárddal csökkentette volna a nyugdíjkiadásokat, míg az előre hozás "árából" származó megtakarítást 9, illetve 13 milliárd forintra becsülték.