Az Orbán-kormány oktatási minisztere Válságban a közoktatás című tájékoztatóján kifejtette: a kormány a következő évben tízmilliárd forinttal kevesebb pénzt szán az óvodák és iskolák működésére, 2010-ig pedig előreláthatóan 20 százalékkal, 160 milliárd forinttal csökkenti a közoktatásra szánt pénzt.

Ez már nem csak a kistelepülések, hanem a nagyobb városok és a főváros óvodáinak, iskoláinak működését is lehetetlenné teszi, vagy nagy mértékben rontja minőségében - tette hozzá. Mint mondta, a normatíva csökkentésével az iskolák alsó tagozatai járnak a legrosszabbul, hiszen például az első osztályosok esetében a jelenlegi 204 ezer forintról jövőre 145 ezer forintra csökken támogatás összege.

A politikus szerint a kormány a közoktatási normatíva új számítási képletének bevezetésével reformnak hazudja pénzelvonást, ugyanis az "új" rendszer továbbra is gyermeklétszám alapján finanszíroz, csak jóval kisebb összeggel. A kormány állítása szerint a módosítás differenciált csoportfinanszírozást valósítana meg, ugyanakkor a differenciálás elemei eddig is léteztek, vagy azért kerültek bele a képletbe, mert a közoktatási törvény felmenő rendszerben vezeti be az új osztálylétszámokat - tette hozzá a fideszes politikus, aki szerint Hiller István oktatási minisztertől még mindig korrektebb lett volna, ha kiáll és azt mondja, hogy nincs pénz, minthogy "üdvözült mosollyal" tartalmi megújulásról beszél.

A helyzetet véleménye szerint tovább súlyosbítja, hogy egyes kiegészítő normatívák - kistelepülési támogatás, a bejáró és a társulási normatíva - szeptembertől megszűnnek, ami akár azt is jelentheti, hogy szélsőséges esetben 100 ezer forinttal kevesebb támogatást kaphat egy-egy diák után egy fenntartó. Pokorni Zoltán hozzátette: attól tart, hogy az idei jogi eszközökkel végrehajtott körzetesítés után jövőre a támogatás csökkenése miatt fizikailag is megszűnnek majd a kistelepülési iskolák.

A Fidesz alelnöke a felsőoktatásról azt mondta: a kormány ugyan jövőre hat százalékkal növeli a területre szánt összeget, azonban a költségvetési fejezetből az is kiderül, hogy 2010-ig nem számol az oktatók bérének emelésével, így a következő négy évben csak jelentős elbocsátásokkal biztosítható a pedagógusok jövedelmének érdemi növelése.

Ugyanez érvényes a hallgatói juttatásokra is, amelyek a szeptemberi emelés áthúzódó hatásának következtében jövőre ugyan emelkednek, azonban a költségvetési törvényből kiderül, hogy az erre szánt állami forrás 2010-ig lényegében változatlan összegű maradna.

A politikus rámutatott: a kormány a felsőoktatási intézmények PPP-beruházásaiból vállalt összegnek csak a töredékét, 13-15 milliárd forintot akar kifizetni a 20 éves törlesztési ciklus első negyedében, holott azt ígérte, hogy a 160 milliárd forintos beruházás után visszafizetendő 650 milliárd forint felét magára vállalja.

Ez mérhetetlen módon kiszolgáltatja a felsőoktatási intézményeket a hitelező beruházóknak - tette hozzá Pokorni Zoltán, aki szerint így érthető, hogy a kormány miért vezette be a tandíjat, miért gondolkodik annak emelésről, illetve miért akarja lehetővé tenni, hogy belátható időn belül az egyetemeknek, főiskoláknak más fenntartója is legyen, mint az állam. Hozzátette: ez sokak szerint a magyar egyetemek, főiskolák privatizációját készíti elő, de nem csak a lehetőségét, hanem az intézmények eladósodottsága miatt a kényszerét is. A privatizáció hatásai a magyar oktatásra és társadalomra azonban beláthatatlanok - figyelmeztetett.

(MTI)