Kevésbé lesz kifizetődő a korkedvezményes nyugdíj, általában is csökken az öregségi ellátás induló átlagösszege, viszont jobban jár, aki tovább dolgozik. A parlament hosszú idő után először hozott a nyugdíjasok számára kedvezőtlen intézkedéseket.
Csak néhány gerendával próbálta megtámasztani tegnap a parlament - 192 igen és 160 nem vokssal, 2 tartózkodás mellett - a nyugdíjrendszer roskadozó épületét, de az érintettek számára ez is igen sok kellemetlenséggel járó átépítésnek tűnik majd. Állványok ide vagy oda - eddig mégis csak dédelgetésben volt része a rendszernek. Tizenharmadik havi nyugdíj a szociálliberális koalíció részéről, még egy ráadás hónap ígérete a Fidesz kampányában - mintha csak politikai jóindulat kérdése volna minden, mert pénz az van.
Hát nincs. Sok más kérdés mellett itt is eljött az elvonókúra időszaka. Egy országban, ahol kivételesen alacsony a foglalkoztatottság, és ezen belül is kevesen fizetnek nyugdíjjárulékot, csak aránytalan erőfeszítésekkel lehet a nyugdíjrendszer egyensúlyát fenntartani. Különösen, ha az emberek átlagosan négy évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt hagynak fel az aktív munkával, ennyivel korábban lesznek befizetőből pénzfelvevők.
Részben azért, mert Európában megint csak szokatlanul rossz egészségi állapotban vannak a magyarok, részben azért, mert európai szinten is okosak: számolni jól tudnak. Ezért nagyon sokan korkedvezményes nyugdíj mellett dolgoznak, mert úgy éri meg. A jövőben ők vállalhatnak ugyan munkát, de az ebből származó jövedelem nem haladhatja majd meg a minimálbér összegét. Így feltehetően többen maradnak a rendszerben. Ráadásul a 2008-ban, illetve ezt követően nyugdíjba vonulók már kevesebb pénzre számíthatnak, mintha most mennének el. Ha előre hozott nyugdíjat kérnek, ez még inkább így lesz. Nyilván ez is csökkenti az aktív világból való kilépés szándékát. A másik oldalról ugyanezt a célt szolgálja, hogy a maradók továbbra is komoly kedvezményeket kapnak, ha pedig valaki a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozna, járulékot kell ugyan fizetnie, de fokozatosan növelheti a majdani öregségi járadékát. A cél tehát egyértelmű: minél többen maradjanak munkában, fizessenek így járulékot, s az így feltöltött alapokat egyre kevesebben próbálják meg igénybe venni.
Egyelőre azonban ennek kapcsán kevés elégedettségre lehet számítani. A mostani intézkedések a nyugdíjkasszát nem tömik ki, de arra már alkalmasak, hogy az emberek megérezzék, nagyon figyelniük kell a nyugdíjba vonulás legjobb pillanatának és módszerének megtalálására.
Adott körülmények között a legjobb megoldást
A magunk számításai szerint jövőre még azoknak a férfiaknak van kedvező választási lehetőségük, hogy a régi szabályok szerint kérjék időskori ellátásukat, akik 1947-ben vagy azt megelőzően születtek, a nők közül pedig az 1950-ben születettek, vagy annál idősebbek gondolkozhatnak el a döntésen. Az új számítási módszerek egyenlegeként átlagosan mintegy 8 százalékkal csökken majd a várható nyugdíj. Általánosságban elmondható tehát az, hogy aki teheti, annak célszerű élnie jövőre akár a "normál", akár az előre hozott nyugdíj lehetőségével.
Az átlag azonban nagyon különböző élethelyzeteket takarhat. Azoknak, akik hosszú szolgálati időt tudnak maguk mögött, magas keresetűek és munkahelyükön stabil a pozíciójuk, érdemes elgondolkozniuk azon, hogy tovább dolgozzanak. A változtatások részeként ugyanis a jelenleginél valamivel nagyobb súllyal - évi két százalékos mértékben - számítják be a 40 évet meghaladó szolgálati időt. Ez azt jelenti, hogy például 44 ledolgozott év után - és ebbe beleszámítanak az egyetemi, főiskolai évek, illetve a katonaság - két százalékkal lesz magasabb az ellátás az új számítási mód szerint.
A nyugdíj kiszámításának alapjául vett maximális kereset - az úgynevezett járulékplafon - pár éve, az átlagkereset kétszereséről a háromszorosára emelkedett, ma pedig már meghaladja a 6,3 millió forintot. Így mindazoknak, akik e körül az összeghatár körül, vagy felette keresnek, jelentősen megnőtt a nyugdíjalapjuk, és minél tovább dolgoznak, annál több jó év növeli a számítás alapját.
A továbbdolgozást is jutalmazza a nyugdíjtörvény. Minden egyes hónap, amit valaki a 62 életéve után munkában tölt - és elérte a nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati időt - havi fél százalékkal növeli időskori ellátását. Így két év már 12 százalékkal magasabb járadékot jelent.
A zárószavazás elõtt az Országgyûlés elfogadott egy ellenzéki módosító javaslatot, ami az elõre hozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati idõt venné figyelembe. Ennek az indítványnak a szavazásakor szavazategyenlõség alakult ki - 178 igen, ugyanen
