A büntetőjogot a kormányváltás sem írja felül

Az első adandó alkalommal, amikor érvényt lehet szerezni a mostani kormánnyal szembeni büntetőjogi és pénzügyi felelősségnek, azt meg kell tenni - ez Orbán Viktor véleménye. De miért ne tehetné meg most?

Orbán Viktor egy általa vélelmezett bűncselekmény elkövetőjének a felelősségre vonása érdekében kormányfőként is pontosan annyit tehetne, mint a Fidesz elnökeként: feljelentheti a "tettest", és várhatja a nyomozó hatóság döntését - jelentette ki kérdésünkre Hack Péter büntetőjogász, egykori SZDSZ-es képviselő. A nagyobbik ellenzéki párt vezetője a Fidesz hét végi rendkívüli kongresszusán a demokrácia lényegének nevezte az elszámoltathatóságot, és hangsúlyozta: az első adandó alkalommal, amikor érvényt lehet szerezni a mostani kormánnyal szembeni büntetőjogi és pénzügyi felelősségnek, azt meg kell tenni.

Hack szerint a kijelentés értelmezhetetlen, mert az ügyész, mint a büntetőeljárás ura, kizárólag a saját feletteseinek, a legfőbb ügyész pedig a parlamentnek tartozik felelősséggel. A büntetőeljárás megindítására vagy annak megszüntetésére ezért egyetlen kormány sem adhat utasítást. Orbán beszédének jogilag egyébként sincs különösebb relevanciája - állítja Hack -, mert a politikai ellenfél kriminalizálásával elsősorban a saját híveit igyekszik érzelmileg is motiválni. Ugyanakkor azt sugallja, hogy a bűnözőkkel szemben minden eszköz megengedett, ezért a hivatalban levő kormány leváltása érdekében az emberek bátran levetkőzhetik gátlásaikat.

Gyurcsány Ferenc ellen már eddig is érkeztek feljelentések, de az ügyészség nem indított büntetőeljárást, miután nem látta megalapozottnak sem a választási csalás, sem a közérdekű adatokkal való visszaélés gyanúját. Hack szerint ez hitelteleníti Orbán szavait. Annak viszont elvileg nincs akadálya - tette hozzá -, hogy bárki újabb feljelentést tegyen, ám ezzel csak eddig még nem ismert tényekre vagy körülményekre hivatkozva érdemes próbálkozni. Az esetleges kormányváltás viszont büntetőjogilag értékelhetetlen momentum, ezért Hack úgy véli, felesleges addig várni, és ha Orbán tud valamit, mielőbb álljon elő vele.

Politikusok a vádlottak padján

Nyugat-Európában nem példa nélküli, hogy vezető politikusok - történetesen miniszterelnökök - kerülnek bíróság elé a megbízatásuk idején elkövetett - vagy elmulasztott - tetteik miatt. Giulio Andreotti hétszeres olasz miniszterelnök például a maffiával fenntartott állítólagos kapcsolatai, a maffia és a politika összefonódása miatt kényszerült több ízben bíróság elé állni, ám a vádak alól mindannyiszor felmentették. Laurent Fabius volt francia miniszterelnök hivatali ideje alatt robbant ki az a botrány, amely az ő személyes felelősségét is felvetette. Franciaországban 1984-85-ben több olyan vérátömlesztést hajtottak végre, amelynek során a betegek HIV vírussal fertőzött vért kaptak. A vádak alól Fabiust csak egy évtizeddel később mentették fel, de népszerűségvesztése miatt már nem tudott visszakerülni a politikusok élmezőnyébe.

Vesztegetési ügybe bukott már bele NATO-főtitkár és több kormánytag is, kétségtelen azonban, hogy e tekintetben Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnök csúcstartó lehetne, bár őt nem politikusként viselt dolgai miatt vonták felelősségre. Ellene többek között hamis számlázás, vesztegetés, adócsalás és sikkasztás miatt is kezdeményeztek büntetőeljárást - egyelőre mérsékelt sikerrel.

Kevésbé volt szerencsés Cesare Previti egykori védelmi miniszter. Berlusconi bizalmasát bírák megvesztegetése miatt tavaly ötévi börtönbüntetésre ítélték. Ez sem a politikai tevékenységhez kötődik azonban. A cél egyébként a Berlusconi család által irányított élelmiszer-ipari cég felvásárlásával kapcsolatos peres ügyek befolyásolása volt.

Korrupcióval és vesztegetéssel vádolja a román ügyészség Adrian Nastase egykori román kormányfőt. Nastase az ügyészség szerint 1,3 millió eurónak megfelelő öszszeget fogadott el törvénytelenül. A kormányfői posztot 2000-2004 között betöltött politikus Kínából illegálisan Romániába szállított árukat kapott egy építési szakhatóság vezetőjétől, aki ennek fejében a posztján maradhatott. Az áruk között bútorok, elektromos berendezések, dísztárgyak voltak.

Négy év börtönbüntetésre ítélték tavaly Jacques Chirac francia államfő egykori támogatóját, Michel Roussint, akit állami szerződésekkel összefüggő korrupcióval vádoltak. A botrány szálai az elnökig vezettek. Az ügyben több politikus is érintett volt, mert párizsi iskolák építési szerződéseiért cserébe illegális támogatást fogadtak el. Chirac az 1989 és '95 között történtek idején Párizs polgármestere volt. Az elnök tagadja a vádban foglaltakat, bár a vesztegetési ügyben forgó 70 millió euró nagy része állítólag a Chirac vezette konzervatív pártnál landolt. (L. K.-S. A.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.