Az érdekegyeztetés fórumain vitatják meg az új rendszer koncepcióját, a törvényi szabályozás a tervek szerint 2011. január 1-jén lép hatályba.

A szakszervezetek többször sztrájkot emlegettek amiatt, hogy a kormány meg akarta szüntetni a korkedvezmény intézményét. Ennek volt is alapja, hiszen 2000. december 31-én lejárt a hatályos rendelkezés, s azóta évenként hosszabbították meg az új korkedvezményes nyugdíjrendszer kidolgozásának határidejét. A korkedvezmény egyébként férfiaknál olyan nagy igénybevételt jelentő munkakörben - mint például a bányászat, az autóbusz- és mozdonyvezetés, a kohászat - eltöltött tíz év után két év, ezt követően minden öt év után egy újabb év. A nőknél nyolc év után két, majd négyévenként egy év a korkedvezmény.

A szakszervezetek - elsősorban a közszolgáltató, közüzemi cégek dolgozóit tömörítő autonómok - évek óta tiltakoznak amiatt, hogy a kormányok "tologatják" a jelenleg is hatályos jogszabály lejáratának határidejét. Ezzel bizonytalanságban tartják a korkedvezményre jogosító munkakörben és munkafeltételek között dolgozó több mint százezer embert. Az autonómok azt is régóta javasolják, hogy a kedvezményes körbe kerüljenek be a folyamatos, három műszakban dolgozók, a Volán- és BKV-buszvezetők esetében pedig a jogosultságot ezentúl ne kössék járműtípushoz, és a Hungarocamion-sofőrök is kapják meg a kedvezményt.

A tervezett új szabályozás előterjesztője, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára, Csizmár Gábor szerint a jelenlegi korkedvezmény hibája, hogy nem ösztönöz a munkakörülmények javítására. Ezért a cél az egészségkárosító hatások csökkentése. A minisztérium azt javasolja, hogy az egészségkárosítás utólagos kompenzálását a munkáltatónak 13 százaléknyi többletjárulék befizetésével kelljen vállalnia. Ezt fokozatosan vezetik be a koncepció szerint: jövőre a központi költségvetés vállalja át a járulék egészét, 2008-ban 75 százalékát, egy évvel később 50 százalékát, 2010-ben 25 százalékát fizeti meg a büdzsé, és 2011-től kell majd a járulék egészét a foglalkoztatónak megfizetnie.