. Már csak azért is indokolt az aktív részvétel, mert hazánk az "érintettségi rangsorban" lényegesen előrébb áll: a legtöbb klímamodell szerint a Kárpát-medencében a világátlagnál gyorsabb lesz a felmelegedés.

A világszerte nagy visszhangot kiváltó jelentést a Világbank volt vezető közgazdásza készítette a brit kormány felkérésére a klímaváltozás gazdasági hatásairól. Nicholas Stern az elemzésben arra a következtetésre jutott, hogy a felmelegedés gazdasági világcsőddel fenyeget, és a problémakezelés elodázása a világháborúkhoz hasonló, de azoknál tartósabb krízist fog kiváltani. Az anyagról a múlt héten tartottak nemzetközi videokonferenciát a budapesti brit követségen. Itt érthető módon a jelentés magyar vonatkozásai kerültek a középpontba. Magyarország a klímaváltozásért felelősnek tartott gázok kibocsátásából csak 0,5 százalékkal részesedik, ám - Sophie Cruickshank, a jelentés egyik szakértője szerint - ennek ellenére nem törődhet csupán az alkalmazkodással, a kibocsátáscsökkentésben is részt kell vennie. A fokozott kockázatok miatt a közgazdász érthetőnek nevezte, hogy egyelőre az alkalmazkodási törekvések (szárazságtűrő növények telepítése, fokozott árvízvédelem) kerültek előtérbe.

Ahhoz hogy a káros hatású felmelegedés kockázatai érezhetően csökkenjenek, 2050-ig 60-80 százalékkal kellene csökkenteni a gázkibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ezt el lehet érni 2 százalék körüli lépésekkel, ami nagyjából az éves GDP 1 százalékába kerülne. Ha tíz évvel később kezdünk hozzá a csökkentéshez, akkor kétszer akkora tempóra és dupla ráfordításra lesz szükség.

Tom Pravda, a brit külügyminisztérium szakértője szerint maguk a klímavédelmi beavatkozások a tévhitekkel szemben nem vetik vissza a gazdaságot, hiszen új iparágakat és új piacokat teremtenek, amint erre a bioüzemanyagok gyártása már mutatott is magyar vonatkozású példákat.