Százötven éve vásárolt telket a budai hegyvidéken Kochmeister Frigyes báró, s építtette rá azt a svájci stílusú nyaralót, amely 1866-ban Erzsébet királynénak és gyermekeinek is szállást adott. A Feszl Frigyes tervezte villa napjainkig fennmaradt, s épp most újul meg.

1866 nyarán a Vasárnapi Ujság, a korszak talán legkedveltebb képes magazinja a budai hegyvidékre is kiküldte tudósítóját. Ott, a Kochmeister-villában nyaraltak ugyanis Ferenc József császár gyerekei, Gizella és Rudolf. Sőt Erzsébet királyné is sok időt töltött velük azon a nyáron, július és szeptember között.

A lap szerint "Császárné Ő Felsége orvosi tanácsra e vidéket választotta gyermekeinek lakóhelyül", másrészt pedig a kilátás szerezte meg a villának a "legmagasabb látogatás szerencséjét". Erzsébet az emelet jobb oldali szobáját lakta, amikor a gyerekekkel volt, Rudolf a bal oldalit, Gizella pedig a földszint egyik helyiségét. A kerti utakat és a kaput lámpások világították meg. "A felséges asszony itt tartózkodása alkalmával számtalan jelét adta a gyermekek iránti szeretetének - olvashatjuk Eperjessy István Zugliget és vidéke című könyvében -, összegyűjtötte a környékbeli nyaralók gyermekeit, gyermekünnepélyeket rendezett, melyeken maga is részt vett. Idejének nagy részét gyalogkirándulással töltötte, gyönyört lelve az itt bőven kínálkozó természet adta szépségekben. Sétáiban csak a nyaraló majorosának felnőtt leánya kísérte." Gizella hercegkisasszony ekkor tízéves volt, Rudolf trónörökös pedig nyolc-.

De miért éppen a Kochmeister-villa, miért nem a budai Várpalota? A palotában állítólag skarlátjárvány volt. Másrészt talán közelebb állt Erzsébet nevelési elveihez egy vadonban álló villa, mint a feszélyező palota. A ház tulajdonosa Kochmeister Frigyes nagykereskedő, a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, akinek természetesen Bécsben is jó kapcsolatai voltak. Nehezen lenne kideríthető, hogyan történt a nyaraló kölcsönadása, és miért éppen erre az épületre esett az udvar választása. Valóban csak a szép kilátás miatt, ahogy a Vasárnapi Ujság írta? Talán szerepet játszhatott a tulajdonos személye és a svájci stílusú villa könnyed, romantikus hangulata is. Ez a forma akkoriban terjedt el a budai hegyvidéken (emlékezzünk csak a hasonló stílusban épült Szép Svájciné nevű villára, melyet napjainkban bontottak le). Előtte a klasszicista stílusúak divatban.

Maga az épület igazi, könnyed, egyemeletes nyári lak volt: faszerkezetes, falai mindössze tizenöt centiméter vastagok. Az újság szerint tizennégy évvel Erzsébet látogatása előtt épült, vagyis 1852-ben. Az épülettörténeti kutatások is körülbelül ezt igazolják. Alaprajzában hasonlított a szimmetrikus szerkezetű klasszicista villákra. Igazán érdekessé azonban a famunkák tették, főleg a tornác lombfűrésszel készített díszei, facsipkéi, amelyek megjelentek az ajtó- és ablaktokokon is. A ház terveit a Feszl- Gerster-Kauser társulás készítette, ám feltételezik, hogy a társuláson belül Feszl Frigyes tervezte az épület architektúráját, jellegzetes díszítményeit. A motívumokban felfedezhető díszítőelvet állítólag a tervező későbbi épületein is felfedezhetjük, például a Vigadón. Komárik Dénes és Farbaki Péter alapos épülettörténeti tanulmányából érdemes idézni Borsody-Bevilaqua Béla megjegyzését Kochmeisterről és villájáról: "Romantikus természetrajongó lévén svájci és soproni születésű milieu-je lehetett az ok, hogy értékelni tudta Feszl építészeti romanticizmusát. A villa típusos »Schwiyzer Hüsli«, Fachwerkben."

A királynéi látogatás híressé tette az épületet, illusztrációk jelentek meg róla magazinokban, és festmény is készült róla Fáy Albert és Telepy Károly ecsetjéből. Telepy képe Erzsébet királyné megrendelésére készült, tehát a ház és a környezet valószínűleg kellemes emlékeket hagyhatott Sissiben.

A villa csodálatos módon egészen napjainkig fennmaradt a Budakeszi út 71. szám alatt. További százharminc évének története azonban már nem volt annyira fényes. Kochmeister Frigyes birtokában volt egészen haláláig, 1908-ig. Itt lakott a báró testvére, Kochmeister Ágoston, aki fiatal korában részt vett Miksa császár balvégzetű mexikói kalandjában. Itt írta meg a budai hegyvidék gyógynövényeiről szóló művét, s hamvait is a kertben helyezték nyugalomra egy oszlopban. A villának a második világháborúig további hat tulajdonosa volt, majd 1952-ben államosították. Gyermeküdülő lett, majd a hetvenes években úttörőtábor. A nyolcvanas években szanatóriummá akarták alakítani, de ebből nem lett semmi. Jogcím nélküli lakók lakták, akik a nyolcvanas években költöztek ki, mert a ház süllyedni kezdett. Az épület csövestanya lett, és teljesen tönkrement, bár 1993 óta állítólag a II. kerületi önkormányzat őriztette.

A villa napjainkban születik újjá. A kilencvenes évek közepén megvásárolta a Budaház Kft., amely elkészíttette a területre vonatkozó részletes rendezési tervet. Ez lehetővé tette, hogy a 2,5 hektáros telek egy részén lakóparkot építsenek. A terület és a villa nemsokára gazdát cserélt, a Polber Kft. vette meg, amely a telek alsó (Hárshegyi út felőli) végén hat házból álló lakóparkot húzott fel, s egyúttal vállalta a villa újjáépítését is. Ha a százötven éves épület még tíz évet kibír, talán találhatott volna olyan gazdag tulajdonost is, aki lakóparképítés nélkül, csak a hely szépségéért vásárolja meg és újíttatja fel. De nem így történt, az új Kochmeisterek nálunk még nem elég gazdagok ehhez.

A nagy múltú épületet 2000 októberében szinte teljesen lebontották. A műemlékvédelmi hivatal szerint is menthetetlen volt. Ezután 2001-ben ugyanúgy visszaépítették, de modern anyagokból, a mai szabványnak megfelelő falvastagsággal és szigeteléssel. Az értékes facsipkéket, a díszes ablaktokokat egy pilismaróti asztalosmester készítette el, csakúgy, mint a belső falépcső csillagmotívumokkal áttört korlátját.

A Kochmeister-villa újra áll, egyelőre nejlonba csomagolva. Az utolsó simításokat végzik rajta. Bár az eredeti anyagokból az újra beépített ezer téglán kívül alig tartalmaz valamit, műemlék marad. A telkén épült lakóparktól ma is elkülönül kissé, s a Budakeszi út felől nézve olyan lesz, mintha erdőben állna.