A génmódosítás (gm) révén az új növény jobban tűri a szárazságot, bizonyos gyomirtó szerektől nem pusztul ki. Szerepe nem feltétlenül a fogyasztásra szánt termékeknél lehet: a bioüzemanyaghoz szükséges növények előállításában nagyobb a jelentősége. Magyarországon még tilos az ilyen növények köztermesztése, ám - az uniós engedmények nyomán - most készül egy jogszabály (koegzisztenciatörvény), amely a hagyományosan és gm-eljárással nemesített növények együtt termesztését hivatott rendezni.

A gazdák úgy vélik, a tervezetnek két vitatható része van. A gm- és a hagyományos növény közötti kötelező izolációs távolságot 400 méterben határoznák meg, míg más országban 50 méter elegendő. Ezzel a kisebb termelőket kizárják a gm-növények termesztéséből. De vitatják azt a passzust is, amelyik szerint a föld bérlőjének a szomszéd parcellák tulajdonosainak és használóinak írásos engedélyét kell a gm-mag vetése előtt beszereznie - Európában ez nem szükséges, legfeljebb az egyeztetést javasolják.

Balla Gábor szabolcsi gazdálkodó szerint ha a politikai döntés miatt nem sikerül a korszerű növényfajtákat használniuk, akkor a nemzetközi versenyben évtizedes hátrányba kerülnek. Ezek után, ahelyett, hogy Magyarország bioüzemanyag-exportőr lenne, inkább termeli az intervenciós magtárakba a kukoricát.