Az országosan is újdonságnak számító rendszer alapjaiban változtatta meg a kialakult szokásokat, mivel korábban a veszprémi intézményben a nőknek csaknem a kétharmada a fogadott orvosánál szült. A kórház elégedett az elmúlt két év tapasztalataival, a kismamák viszont megosztottak a kérdésben.

"Mint minden nőnek, így nekem is alapvetően fontos volt, hogy a körülményekhez képest a legtermészetesebb módon hozzam a világra a gyermekemet. Ezt a természetességet el sem tudtam volna képzelni anélkül, hogy ne éreztem volna biztonságban magam, ezért négy évvel ezelőtt fogadott orvosnál szültem. Úgy érzem, a legalapvetőbb emberi jogom sérül, ha nem szólhatok bele, ki legyen jelen a saját szülésemnél. Éppúgy, mint ahogy fogorvost vagy háziorvost is magam választok. Veszprémben élek, a második gyerekemmel a helyi kórházba fogok kötelező vizsgálatokra járni, de időnként elmegyek majd a pesti fogadott orvosomhoz, és ha eljön az idő, nála fogok szülni."

(Egervölgyi Júlia, 31 éves egygyermekes veszprémi édesanya)

- Eltelt már annyi idő, hogy nyugodt szívvel kijelenthetem, az új rendszer bevált - állítja Csergőffy Gyula főorvos, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház és Rendelőintézet szülészet-nőgyógyászati osztályának helyettes vezetője. - A 2004 szeptemberében beve-zetett gyakorlatnak szinte csak pozitív hatásai vannak. Elöljáróban annyit: korábban előfordultak az osztályon orvosi hibák, az elmúlt két évben azonban megszűntek a szülészeti műhibaperek. Ennek pedig az a fő oka, hogy a kollégák pihentebbek lettek, jobban tudnak koncentrálni.

A veszprémi kórházban tavalyelőtt egyik napról a másikra vezették be azt a rendszert, amely szerint a szülészeten nem végezhetnek úgynevezett megkért szülést, azaz a kisbabákat kizárólag az éppen ügyeletben lévő orvosok segíthetik a világra. Furcsa módon a magyar egészségügyben már akkor is kuriózumnak számító változás csak a közelmúltban került reflektorfénybe, annak apropóján, hogy a szombathelyi Markusovszky kórházban szintén megtiltották, hogy munkaidőn kívül a kismama fogadott orvosa szülést vezessen le. Szombathelyen a lépést a menedzsment és a szülészorvosok közötti konfliktus váltotta ki: a kórház vezetése nem akarta kifizetni a szülészek által visszamenőlegesen követelt ügyeleti díjakat.

A veszprémi kórházban egészen más volt a motiváció. Az orvosok nem szívesen beszélnek a két évvel ezelőtti eseményekről: a változtatás hátterében ugyanis az egyik szülész kollégájuk tragédiája áll.

- Ő volt a legtöbbet foglalkoztatott szülészorvos a városban - idézi fel az emlékét Csergőffy Gyula. - Ereje teljében volt, évente több mint kétszáz megkért szülést vezetett le. Jóval többet volt idebent, mint amit ügyeletben kellett volna töltenie. A végzetes augusztusi nap előtti héten szinte ki sem tette a lábát a kórházból, annyi szülése jött össze egyszerre. Odafigyelt az egészségére, rendszeresen sportolt, ezért úgy érezte, hogy fáradtan is nekivághat a hagyományos Balaton-átúszásnak. Ezúttal azonban az úszás közben rosszul lett, a mentősök hiába próbálták többször is újraéleszteni, nem sikerült megmenteniük. Három kisgyereke maradt félárván.

A főorvos személyiségi jogi és kegyeleti okokból nem árulta el, mi volt a kollégája halálának konkrét oka. Ezzel kapcsolatban csupán annyit mondott: egy rejtett alapbetegség, valamint az úszás okozta akut megterhelés mellett a 44 éves szülész folyamatos túlterheltsége is szerepet játszott a tragédiában.

- Mindannyiunkat megrendített a kollégánk elvesztése - mondja Csergőffy Gyula. - Tudtuk, hogy a dolgok nem folyhatnak tovább az addigi mederben, mert újabb és újabb tragédiák következhetnek. A temetés után az osztály dolgozóival megbeszéltük, hogy alapjaiban megváltoztatjuk a rendszert. Az orvosok és a szülésznők is kivétel nélkül elfogadták, hogy megszüntetjük a megkért szüléseket.

"Nagyon megdöbbentem, amikor először meghallottam, milyen rendszert vezettek be a veszprémi kórházban. A második babám már a változtatások után született, és csak a szerencsémnek köszönhetem, hogy éppen a fogadott orvosom volt ügyeletben. Bevallom, előtte nagyon aggódtam, hiszen olyan orvos kezébe is kerülhettem volna, aki semmit sem tudott a terhességemről. Végtelenül kiszolgáltatottnak éreztem volna magam életem egyik meghatározó eseményén, vadidegen emberek között. Ha tehetném, azonnal eltörölném ezt a rendszert!"

(Gottschall Éva, 33 éves kétgyerekes veszprémi anyuka)

A fogadott orvosnál való szülés lehetőségének eltörlése nem akármilyen változtatást jelentett. Az ország különböző részein - az anyagi és az életkörülményektől, valamint szokásoktól függően - mai napig bevett szokás a megkért szülés. Akadnak ugyan olyan vidékek is, ahol alig gyakorolják ezt a rendszert, de a nagyvárosokban, és főként Budapesten a szülések döntő többségét a kismamák által fogadott orvosok végzik, általában előre meghatározott összegű, borítékban átadott pénzért. Veszprémben 2004-ig a babák csaknem kétharmadát fogadott orvosok segítették világra, akik általában 20-40 ezer forint hálapénzt kaptak a hálás szülőktől. (Tegyük hozzá: ezek a tarifák évről évre emelkednek.)

A megkért szülések letiltása alapjaiban rengette meg a veszprémi szülészorvosok anyagi helyzetét. Nem egyformán persze, hiszen valakinek csak két-három, másoknak viszont 15-16 szülés is jutott egy hónapra. Kezdetben - az orvoskolléga tragédiájának árnyékában - a pénztárca megcsappanása még nem tűnt elviselhetetlennek, ám az eltelt két év bebizonyította, hogy az ügyeletben levezetett szülésekért csak nagyon ritkán adnak hálapénzt. A közelmúltban a tizenként szülész közül ketten a főigazgatóhoz fordultak, azt kérve, tegye lehetővé a megkért szülések visszaállítását. (A főigazgatótól nem sikerült megtudnunk, hogy kikről van szó.)

Nyilván nem mindenkit érintett egyformán az új rendszer. Bár erről nem szívesen nyilatkoztak az általunk megkérdezettek, de a veszprémi kórházban folytatott beszélgetésekből valószínűsíthető: az idősebb korosztályhoz tartozó szülészek számára könnyebb volt elfogadni a bevezetett változásokat, talán azért, mert ők már a korábbi időszakban biztos egzisztenciát teremtettek maguknak, részben a zsebbe juttatott hálapénzből, másrészt a legális magánpraxisból. Most pedig úgy gondolják: most már megtehetik, hogy lazíthatnak a tempón. A pályájuk elején tartó, fiatalabb kollégáknak viszont nagyon is hiányozhat a megkért szülésekért korábban kapott pénz. Nem csoda, ha mára megbomlott a veszprémi szülészorvosok korábbi egysége.

- Ez a két kolléga a szabad orvosválasztás jogára hivatkozik - mondja Rácz Jenő, az intézmény főigazgatója, korábbi egészségügyi miniszter, aki az idén nyáron vette át a kórház irányítását, így készen kapta a szülészeten működő rendszert. - Bonyolult szakmai, jogi és etikai kérdésről van szó, ezért, mielőtt döntenék az ügyben, kikérem a szakkollégium, az orvosi kamara, az egészségügyi tárca és egy biztosítótársaság állásfoglalását is. Azt azért leszögezném, hogy a betegeknek elsősorban a szabad intézményválasztáshoz van joguk, a szabad orvosválasztást ugyanis számos tényező korlátozza.

Rácz Jenő szerint itt az ideje annak, hogy az egész országban jogilag rendezzék a megkért szülések ügyét, hiszen az évtizedek alatt kialakult gyakorlat számos problémát vet fel.

- Alapkérdés például, hogy milyen jogviszonyban van a kórházzal az az orvos, aki munkaidőn és ügyeleten kívül vezeti le a szülést. Továbbá: milyen viszony van az osztályvezető főorvos és egy szabadidejében dolgozó szakorvos között? Utasíthatják-e bármire munkaidőn és ügyeleti időn kívül az orvosok a szülésznőket? Vajon kiterjed-e az intézmény felelősségbiztosítása a megkért szülésekre, ha azt olyan orvos végzi, aki éppen nincs ügyeletben? A fogadott orvosként vezetett szülések után járna-e valamilyen térítés a kórháznak az infrastruktúra használatáért? Egyáltalán: hogyan lehet szabályosan dokumentálni egy megkért szülést?

Csergőffy Gyula szerint nem csak jogi problémákat vet fel a korábbi - máshol még jelenleg is alkalmazott - rendszer.

- Nagyon jól emlékszem arra, hogy folyamatos stresszben éltem magam is - mondja a főorvos. - A szabadnapjaimon sem mertem meginni egy pohár alkoholt, hiszen bármikor riaszthattak egy megkért szüléshez. Bármilyen szabadidős programot szerveztem is magamnak vagy a családomnak, retteghettem, hogy mikor szólal meg a mobilom. Ha holtfáradt voltam, ha nehezen ment a koncentrálás, akkor is be kellett mennem levezetni a szülést.

"A veszprémi rendszer igazából akkor lenne működőképes, ha minden egyes orvos azonos szintű, kiemelkedő minőségű munkát tudna végezni, és minden kismamával egyformán bánnának. Talán ha kisebb orvoscsoportok dolgoznának együtt, ha több szülész kísérné végig egy előre megadott beosztás szerint a kismama terhességét, akkor nem okozna nagy problémát, ha végül egy vadidegen embernél kell szülni. Az az orvos, aki a szülőszobán ismeri meg a kismamát, és szinte semmit sem tud a terhesség lefolyásáról, hogyan képes segíteni abban, hogy a nő az élete egyik legcsodálatosabb pillanataként élhesse meg a szülést?"

(Novák Mária, kétgyerekes veszprémi anyuka)

A kórházigazgató, az orvosok többsége és a szülésznők sikeresnek ítélik a két éve bevezetett rendszert, bár azt elismerik, hogy különösen a kezdeti időszakban nehezen tudták elfogadtatni a változásokat a kismamákkal.

- Kétségtelen, hogy a megkért szülések intimitása, a kismama és a fogadott szülészorvos közötti feltétlen bizalom nem teremthető meg az új rendszerben - mondja Pálfiné Keszler Edit, a szülőszobai részleget vezető szülésznő. - Éppen ezért az anyák sokáig nem értették meg, miért van szükség a változtatásra. A szülésznőknek, ápolóknak nem kis feladatot jelent megnyugtatni az aggódó kismamákat, viszont a szülést követően szinte csak pozitív véleményt hallani tőlük.

- Ennek az a fő oka, hogy a veszprémi kórházban két év óta csak kipihent, kizárólag a feladatra koncentráló orvosok vezetnek szülést - mondja Csergőffy Gyula. - Az ügyeletek után járó pihenőnapot maximálisan komolyan vesszük, így fáradt kolléga nem kerülhet a szülőszobára. Bizonyára sokan vannak, akik az új rendszer miatt elmennek Veszprémből szülni egy másik városba, de a számok azt mutatják, hogy jó úton járunk: 2004-ben 1353 szülésünk volt, tavaly már 1480, és az idén időarányosan az előző évinél is több gyerek született az intézményben.

"Amikor először hallottam a veszprémi rendszerről, nagyon megdöbbentem, ráadásul az első gyermekemet vártam, úgyhogy némi félelemmel töltött el a tudat, hogy a szülés pillanatában egy idegen orvos kezei közé kerülhetek. Nem volt szerencsém, a fogadott orvosom nem volt benn a kórházban, amikor megjött a baba, de úgy érzem, az ügyeletes szülészorvos a legjobb tudása szerint vezette le a szülést. Nem adtam hálapénzt, de egyébként sem tartom jogosnak, hogy a szülésért fizetni kelljen, amikor egy csecsemő ellátására egyébként is sok pénzt kell költeni."

(Nagy Andrea, 32 éves egygyermekes veszprémi édesanya)

A veszprémi szülészeten általunk megkérdezett kismamák közül senkit sem találtunk, aki kifogásolta volna a kórházban kialakított rendszert, sőt a legtöbben dicsérték a változásokat. Igaz, az ellenzők feltehetőleg más intézményekbe járnak, ahol továbbra is lehet a fogadott orvosnál szülni.

Csergőffy Gyula szerint időre van szükség ahhoz, amíg a környékbeliek végleg elfogadják a kialakult helyzetet.

- Tudja, hányszor fordultak hozzám az elmúlt két évben a kismamák azzal a kérdéssel, hogyan lehetne megoldani, hogy nálam szülhessenek? Mindenkinek azt mondtam: ha jóban van az égiekkel, és meghallgatásra talál az imája, akkor talán éppen én leszek ügyeletben, amikor megindul a szülés. Más lehetőség nincs.

A megkérdezett kismamák többsége inkább a fogadott orvosokhoz ragaszkodna