A BOM szerdai sajtóközleménye szerint a tanulmány időszerűsítését szükségessé tették az idő közben végbement változások, így a rendezés éve 2012 helyett 2016 vagy 2020 lenne, továbbá Magyarország EU-csatlakozása, a magyar gazdaságpolitika alakulása, a növekedési pálya és gazdaságpolitikai prioritások változása, különös tekintettel az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok elérésének időzítésére, a forint árfolyamának alakulása, az athéni olimpia, valamint a 2012-es olimpia pályázatainak tanulságai.

A PwC 2002-ben készített tanulmányában felmérte a budapesti olimpia megrendezéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztési igényeket. Akkor megállapította, hogy a szükséges fejlesztések túlnyomó többsége az olimpia megrendezése nélkül is szerepel Magyarország, illetve a főváros fejlesztési terveiben. Ugyanakkor számítani lehet arra, hogy az olimpia időpontjáig esetlegesen előrehozandó infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos projektek a 2016-ig, illetve 2020-ig tartó időszakban pótlólagos költségvetési forrásokat, vagy egyéb alternatív finanszírozási formákat igényelnének. A PricewaterhouseCoopers a tanulmány aktualizálása során figyelembe vette a Konvergencia Program, az Új Egyensúly Program, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv adatait.

"A BOM azt szeretné, ha ez az anyag egy nagyon tiszta képet adna arról, hogy hol is áll ma Magyarország a Budapesti Olimpia kérdésében, hogy aztán el lehessen dönteni, hogy milyen feltételekkel, milyen forgatókönyv mentén, melyik olimpiáért szállunk végre harcba. Ezért felkértük az ország egyik legjelentősebb közgazdaság-kutató műhelyét, a Kopint-Datorg ZRt.-t, hogy mint független szakértő, részletesen nézze át és véleményezze az elkészült tanulmányt, mielőtt azt nyilvánosságra hozzuk és megküldjük a parlamenti pártoknak, a kormánynak, a fővárosnak és a MOB-nak" - jelentette ki Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke. (MTI)