Pontatlan pontok

Olvastam a lap november 2-i számában a Védegylet 12 pontját.

Nem kételkedem abban, hogy a Védegyletet a békéltetés jó szándéka vezette. A 12 pont azonban tartalmaz némi pontatlanságot.

A 3-4. pont helyesebb lenne, ha tartalmazna egy egyszerű szót, azt, hogy "csak". Mert a baloldaliak között vannak kommunisták, és a jobboldaliak között is akad náci, mint ahogy zászlóik is mutatták. Nem igaz az, hogy amiről nem beszélünk, az nincs.

Az 5. pont is hiányos, mert bármi ellen tüntetni demokratikus jog, ez nem zárja ki a kormányellenes tüntetést.

A 6. pont eléggé célzatos, ami kérdésessé teszi a Védegylet tárgyilagosságát. Az utcai politizálást differenciálatlanul megbélyegezni valóban antidemokratikus. De egy parlamenti pártnak a politizálást az utcára kivinni a parlamenti lehetőségek kihasználása helyett (sőt hazai politikai harcot külföldi bizottságokban megvívni!), az utcán a randalírozók mellé állni, őket segíteni - azon túl, hogy antidemokratikus - dilettáns és jellemtelen politizálás.

A bejelentett törvényes demonstráció résztvevőit (9. pont) valóban kötelessége megvédeni a rendőrségnek. Ha a demonstrálók is közreműködnek ebben! Azaz, nem vegyülnek a randalírozókkal, nem engedik őket a soraikba gyáván megbújni, a rendőrség felszólításának eleget tesznek. És, ha már ezeket nem tették meg, nem kiabálnak törvénysértést, demokratikus jogokat emlegetve.

Talán nem lenne ennyire kétértelmű a 10. pont, ha a fogalmazásra jobban figyeltek volna. A rendőri eljárásban valójában mit jelent az, hogy bántalmazás? Egy oszlatásra parancsot kapó rendőrtől nem várható el, hogy az angolkisaszszonyok társadalmi érintkezésre vonatkozó etikai szabályait kövesse. De a már lefogott ember ellen elkövetett bántalmazás valóban bűncselekmény, tehát megengedhetetlen.

A többi gondolattal egyet lehet érteni.

Salga István

Budapest

Feketéből fehéret

Az Ami jó a sertéstartóknak, rossz a húsiparnak címmel (október 19.) megjelent írásában Tanács István megszólaltatja Hevesi István sertéstartó vállalkozót. A mindszenti gazda elmondja, hogy "például Lengyelországban a vágósertés árát nem terheli áfa - ha a magyar sertésre kötelező áfát elosztja a lengyel exportőr és a magyar feldolgozó, máris letörhetik a hazai árakat".

A Hússzövetség ügyvezető titkáraként bízom abban, hogy Hevesi István és a hazai sertéságazat minden tisztességes szereplője pontosan ismeri az Európai Unióban - így hazánkban is - hatályos, a forgalmi adó megfizetésére vonatkozó előírásokat. E szerint a forgalmi adót (áfát) mindig a fogyasztás helyén - történetesen Magyarországon - kell megfizetni, tehát a hazai húsfeldolgozó nem "osztja el" az áfát, mivel egész egyszerűen nem teheti azt meg. Sajnos közismert tény, hogy a hazai sertések jelentékeny hányada az adózást megkerülve, illegális csatornákon jut el a fogyasztóhoz. A vásárlók, fogyasztók ebből mit sem észlelnek: a kiskereskedelmi árak már többnyire az áfával növeltek. A "feketehús" kilónként több mint 100 forintos adótartalma viszont a kereskedő zsebében marad, nem lesz belőle állami adóbevétel. Az adóterhek - különösen a forgalmi adó szeptember 1-jei emelése - csak tovább növelte az adómegkerülés attraktivitását, az illegális forgalmazási csatornákon az utóbbi hónapokban tovább erősödött a friss hús feketekereskedelme.

A feketegazdaság erősödése óriási károkat okoz az ágazatnak. Elfogadhatatlan, hogy a piac tisztességes szereplői, a jelentős beruházásokat végrehajtó és legális keretek között működő vállalkozások azért válnak versenyképtelenné és ezáltal veszteségessé, mert az illegális tevékenységet végző, az alapvető élelmiszer-biztonsági és nyomon követési kritériumoknak eleget nem tevő ügyeskedő cégek kiszorítják őket a piacokról. A piacvesztés kára és az állam adóbevétel-kiesésből származó vesztesége együttesen akár az 50 milliárd forintot is elérheti. Megoldást csak olyan egységes fellépés hozhat, melyben mind a piaci szereplők, mind az élelmiszer-forgalom ellenőrzésében közreműködő hatóságok részt vesznek. A szigorú ellenőrzésnek a nyilvánosság bevonásával, a fogyasztók folyamatos tájékoztatása mellett kell történnie. A magyar fogyasztóknak tudniuk kell: megbízható forrásból hazai terméket vásárolva, jó minőségű, egészséges hústermékhez jutnak.

Berczik Attila

a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára

Levélturmix

Hibásan jelent meg október 21-i számukban, a Hétvége mellékletben Nagy N. Péter írása (Külön utasításra, mélyre ásva). A cikk vége felé a szerző József Attilát idézi a következőképpen: "Mintha mindenki elmondhatná ezen az ünnepnapon a Születésnap-verset: »Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám«. Az idézett sorok azonban nem a Születésnapból valók, mert József Attilának nincs ilyen költeménye, de van Születésnapomra című verse. Az idézet viszont nem ebből a verséből, hanem a Tiszta szívvelből való. Egyetlen költőtől sem szabad átabotában, slendriánul idézni, csak szöveghűen, pontosan.

Márványi Judit

Budapest

Október 23-a óta kíváncsian várom a köztársasági elnök úr magyarázatát: mit értett azon, hogy "biztonsági okokból" nem vett részt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékművének avatásán. Mekkora veszélyben érezhette magát, ha nem mert részt venni egy olyan megemlékezésen, amely elnöki ciklusának feltehetőleg legfontosabb eseménye lett volna? Ha pedig alapos oka volt erre, akkor miért nem szólalt meg azóta, miért nem osztja meg velünk akkori félelmeit, miért nem ítéli el nyíltan és egyértelműen a zavargók magatartását, és miért nem köszöni meg a rendőröknek, hogy sikerült a megemlékezést biztosítaniuk?

Németh László

Marcali