Orosz lavírozás forró terepen
Sem átláthatóbbá, sem zavarosabbá nem vált a helyzet a dél-oszétiai függetlenségi népszavazás után, bár Oroszország az előbbit, Grúzia az utóbbit várta a Tbiliszitől elszakadni kívánó, gyakorlatilag 14 éve független köztársaság vasárnapi referenduma nyomán. Pedig a hivatalos eredmény elég egyértelmű: a 125 ezer lakosú, senki által el nem ismert köztársaság 55 ezer választópolgárának 96 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, és 99 százalékuk szavazott "Dél-Oszétia jelenlegi függetlensége" mellett.
Moszkva nyilatkozataiban továbbra is egyensúlyoz Grúzia területi integritásának elismerése és a szakadár állam támogatása között. Gesztusokat tesz a függetlenségét deklaráló, a későbbiekben Oroszországhoz csatlakozni vágyó Dél-Oszétia - és az azonos helyzetben lévő Abházia - felé, ugyanakkor hivatalosan nem ismeri el a köztársaságokat. Meghívja képviselőit a dél-oroszországi régió tanácskozására, de nem reagál a két térség csatlakozási kérelmére. ("A világ legnagyobb országaként épp elég saját területünk van" - mondta nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök.)
Moszkva hangoztatja a nemzetiségek önrendelkezési jogát, ám a nyugati szervezetekhez hasonlóan nem ismeri el a vasárnapi népszavazást. Igaz, az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában ugyanakkor megemlíti, hogy a térség státusának rendezésekor figyelembe kell venni a referendumot, miközben az Európa Tanács főtitkára, Terry Davis szerint az akció értelmetlen volt.
Moszkva lavírozása érthető: a Kreml nem akarja elveszíteni a hozzá lojális térségek támogatását, de tart attól is, hogy az Abháziával, Dél-Oszétiával és a szeptemberben szintén függetlenségi népszavazást tartott, Moldovától elszakadni igyekvő Dnyeszter menti Köztársasággal összefüggésben hangoztatott "nemzeti önrendelkezési jog" melletti kiállás destabilizáló hatással lehet több térségben is. Így az Azerbajdzsántól elszakadt, de szintén el nem ismert örmény többségű Hegyi-Karabah köztársaságban, miközben Moszkva igyekszik Örményország szövetségének biztosítása mellett jó viszonyt ápolni az azeri vezetéssel is. Másrészt az Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázusban, többek között a hivatalosan már "pacifikált" és Moszkva-barát kormánnyal felruházott Csecsenföldön.
