A szeparatistákkal szoros kapcsolatokat ápoló, illetve a tbiliszi vezetéssel élesen szembenálló Moszkva is óvakodott elismerni népszavazást, pedig a dél-oszét lakosság igazából Oroszországhoz csatlakozna, semmint Grúziához. Moszkva ugyanakkor hangoztatta, hogy egy etnikai csoportnak joga van az önrendelkezésre.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatja Grúzia Nyugat-barát törekvéseit és területi integritását, éppen ezért nem is vesznek tudomást a népszavazásról.

Dél-Oszétia 1992-ben szakadt el Grúziától orosz segítséggel. A szakadár terület mind a mai napig élvezi Oroszország támogatását, így a népszavazás ügye az utóbbi időben különösen elmérgesedett orosz-grúz viszálykodás újabb fejleményének tekinthető. Moszkva bizalmatlan Mihail Szaakasvili grúz elnök kormányával szemben, Tbiliszi pedig azzal gyanúsítja Moszkvát, hogy a dél-oszétiai népszavazással és az orosz gázexport árának megduplázásáról szóló fenyegetéseivel nyomást próbál gyakorolni Tbiliszire politikai irányvonalának megváltoztatása végett.