A pusztulás megakadályozása szórakoztató lesz
Ékes bizonyítéka ennek a Nairobiban zajló klímaértekezletre kiadott Stern-jelentés, illetve az arra riposztként közzétett washingtoni útmutató, amelyet a német sajtó a Kiotó-ellenes szövetség alapvetésének minősít, utalva a 9 éve aláírt légkörvédelmi jegyzőkönyvre.
A brit Sir Nicholas Stern a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza. A 700 oldalas elemzése tárgyilagos, drámai hatású mondatokban vázolja fel, mi vár Földünkre és a rajta élő lényekre, ha nem sikerül gátat vetni a légkör fölmelegedését okozó emberi tevékenységeknek. Stern munkája a nairobi értekezlet legfőbb munkadokumentuma.
Bush elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung által csak irománynak minősített elképzeléssel válaszolt. A néhány gépelt oldal terjedelmű akcióterv hat ázsiai és csendes-óceáni ország (USA, Japán, Kína, Dél-Korea, India, Ausztrália) stratégiáját tartalmazza annak érdekében, hogy a maguk környezeti politikájával tartós jólétet és növekedést biztosítsanak polgáraiknak és az egész világnak. Az akcióterv jóformán köszönő viszonyban sincs a Stern-jelentés komor jóslataival.
New York víz alatt
Stern szerint a légkör 2-3 fokkal történő - és ma igen valószínű - fölmelegedése esetén ötven éven belül 200 millió ember kényszerülhet végleg elhagyni jelenlegi lakhelyét. Tokiót és Sanghajt, New Yorkot és Calcuttát éppúgy el fogja árasztani a tengervíz, mint Miamit és számos kis szigetet a Csendes-óceánban. A Földön élő állat- és növényfajok akár 40 százaléka halhat ki, elsősorban az Amazonas-medencét fenyegető kiszáradás következtében. A sarkvidékek jégpáncéljának megolvadását szintén a globális melegedés okozza. Ez 4 millió négyzetkilométernyi tengerpart elöntésével fenyeget, ami a Föld lakosságának egyhuszadát (300 millió embert) kényszerít áttelepülésre. Több százmillióan - elsősorban Afrikában - nem jutnának elegendő élelmiszerhez a fokozódó szárazság miatt.
Fennállása óta az Egyesült Államok négy nagyobb ökológiai és szociális katasztrófát élt át. A múlt század 30-as éveiben a Great Plains kukoricatermesztő vidékét sújtó hatéves szárazság egymilliárd dollár veszteséget okozott az államnak, és milliókat kényszerített otthonaik elhagyására. De az ország ezt is túlélte - és éppen emiatt érzik úgy Bushék, hogy fölényben vannak a környezetvédelmi Kasszandra-jóslatok terjesztőivel szemben. Boldogságukat az a tény sem képes megzavarni, hogy az Egyesült Államok felelős a légkörbe jutó széndioxid 25 százalékának előállításáért - írta a FAZ.
Langymeleg lötty
Ezt a hozzáállást tükrözi az ázsiai-csendes-óceáni hatok akcióterve, amely hamisítatlan tükörképe Washington hivatalos környezeti filozófiájának. "Meg fogjuk találni azokat az ösztönzőket, amelyekkel csökkenthetjük a cementipar CO2 kibocsátását… energiatakarékos technológiákra törekszünk az acéliparban … közkinccsé tesszük a legkorszerűbb technológiákat, hogy javítsuk a hőerőművek hatásfokát… azon leszünk, hogy mérsékeljük az irodák és a lakások energiafogyasztását."
Langymeleg lötty tegnapelőttről - értékelte a tervet a német konzervatív lap, amely szerint Amerika mottója: nem hagyjuk megijeszteni magunkat. (Ezt a hozzáállást tükrözik a változatlanul a benzinfaló kategóriába tartozó amerikai kocsik.)
Összefogás kontra dominancia
Miközben az EU és főként Nagy-Britannia meg Németország nem győzi szorgalmazni az emberiség jövőjét fenyegető fölmelegedés elleni összefogást, Amerika ragaszkodik az ellenálló szerepéhez, elhatárolva magát az európaiaktól.
Az európaiak, miként a budapesti utcákon látható óriásplakátok is tanúsítják, igyekeznek közvetlenül megszólítani az embereket, tudatosítva bennük, hogy ők maguk is sokat tehetnek a légkör fölmelegedésének a megfékezéséért. Kapcsold ki - állítsd kisebb fokozatra - hasznosítsd újra - gyalogolj - változtass! - hirdetik a plakátok. Ez a hozzáállás pontosan megfelel Nico Stehr szociológus felfogásának, aki szerint a légkör védelmét szolgáló politika nem környezeti probléma társadalmi összetevővel, hanem olyan társadalmi probléma, amelynek környezeti összetevője van.
Csakhogy pontosan a fogyasztás korlátozását, az arról való időleges lemondást szorgalmazó felhívás jelenti azt a motivációt, amelyben a Bush-féle Amerika mindig is a közös légkörvédelmi politika tulajdonképpeni akadályát látta - és azt rendre megtorpedózta. Washington csak másoktól vár el radikális lépéseket. Amíg Kína, India vagy Brazília nem veszi ki a részét a légkör védelmét célzó intézkedésekből, addig az Egyesült Államok sem akar lépni.
Oroszország belép a kibocsátás-kereskedelembe
A nairobi Klímavédelmi Világkonferencia pénteki napján Oroszország képviselője közölte, hogy az idei év vége előtt szeretné megalkotni azokat a nemzeti szabályokat, amelyekkel részt vehet az üveghatást okozó gázok kibocsátás-kereskedelmében.
A technológia már kész van
Sir Nicholas Stern receptje a környezetvédelmi technikák elterjesztését szorgalmazza - mégpedig azonnal. Húsz év múlva, amikor majd Washington is előáll korszerű környezetvédelmi technológiákkal, talán már késő lesz.
Stern számításai szerint 2025-re a légkör változásainak következményei a globális gazdasági teljesítménynek akár 20 százalékát is fölemészthetik. A globalizáció eléri a csúcspontját, a környezetben okozott károk szinte felmérhetetlenek. Az azonnali cselekvéshez a mérnökök már lefektették az alapokat, a nemzetgazdaságok is felkészültek, a környezet védelmét szolgáló technológiák piaci értékesítése évi több százmillió dollárt eredményezhet. És még csak a fogyasztásról sem kell lemondani: a világ pusztulásának megakadályozása jóformán szórakozás lesz!
(forrás: MTI)
