A randalírozók után a nyugdíjba készülőket is megijeszthette Budapest rendőrfőkapitányának szerdai bejelentése arról, hogy korkedvezményes nyugdíjazását kéri. A kommentárok szerint ugyanis most sokkal jobb feltételekkel mehet el, mint tehetné január elseje után.

Ez is jelzi, hogy meglehetősen nagy horderejű a parlamentben a héten megkezdődött vita, s igen komoly változásokat tervez a kormányzat. Első intézkedésként jövő márciustól a nyugdíjkorhatár felett is dolgozók munkajövedelme után 8,5 százalékos járulékot kell majd fizetni. Ugyanakkor egy év ilyen járulékfizetés 0,4 százalékkal növeli a nyugdíjat.

Arra rá is fog férni egy kis segítség, mert a nyugdíj-megállapítás szabályai 2008. január 1-jétől úgy változnak, hogy az elmúlt években nagyon megugrott induló összegekből átlagosan 8 százalék körüli összeget visszavesznek. Ugyanakkor a hosszú szolgálati időt az eddiginél nagyobb mértékben veszik figyelembe. Mindez - és a többi változtatás is - döntően azt szolgálja, hogy minél tovább benn tartsa az embereket a munka világában, ugyanis jelenleg kifejezetten kivételes, ha valaki úgy megy nyugdíjba, hogy el is érte az alapkorhatárt. (Másfelől viszont sokak szerint a hét-nyolc százalékos indulóösszeg-csökkentés ebben a körben legalábbis visszaveszi a tizenharmadik havi nyugdíjat.)

Idetartozik az is, hogy 2008. január 1-jétől a korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulóknak választaniuk kell, hogy tovább dolgoznak-e, és ez esetben szüneteltetik a nyugdíjukat, vagy valóban a nyugdíjból élnek. Vállalhatnak ugyan munkát, de az ebből származó jövedelem nem haladhatja majd meg a minimálbér összegét. E változás csak az újonnan belépőkre lesz érvényes, de 2010-től már minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesztenék.

Hogy melyik korosztály lehet ez? 2009-től az előre hozott nyugdíjazáskor a férfiak korhatára 60 év marad, a nők viszont már nem 57, hanem csak 59 éves kortól igényelhetik ezt a kedvezményt.

- Valóban tarthatatlan, hogy Magyarországon 62 év helyett átlagban 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek - összegezte a Nyugdíjasok Országos Képviseletének álláspontját vezetőjük, Michalovits Ervin. Nem természetes, hogy az idős emberek 94 százaléka a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba, s csupán hat százalékuk öregségi nyugdíjas - azaz 62 évesnél idősebb. 82 százalékuk úgynevezett előre hozott nyugdíjba vonult - férfiaknál ez két év, a nőknél öt év kedvezmény -, 12 százalékuk pedig egyéb szakmai és foglalkoztatási kedvezmények miatt ennél is korábban fejezi be aktív éveit. Igaz viszont, hogy sokan kényszerből választják az előre hozott nyugdíjat, többnyire azért, mert megszűnik az állásuk, és ötvenéves koron túl már nem tudnak elhelyezkedni. Azt várják, hogy a kormány rendet teremt a rendszerben, akár azon az áron is, hogy sokak érdeke sérül. A nyugdíjasok képviselete azt javasolja, hogy a nyugdíj melletti munka utáni 8,5 százalékos járulékfizetés évente ne 0,4 százalékkal, hanem 1,5 százalékkal emelje a nyugdíjakat.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a körülbelül 190 ezer, az öregségi korhatár alatti (például előre hozott vagy korkedvezményes, bányász, művész, fegyveres testület volt tagjaként) nyugdíjban részesülőből mintegy 30 ezren dolgoznak, megközelítően 12-15 ezren teljes munkaidőben. Korhatár felett 70 ezren dolgoznak.

Jelenleg az öregségi nyugdíjazásnak nem feltétele a kereső tevékenység megszüntetése, és a nyugdíjazást követően a munkavállalás mellett is korlátlanul igénybe vehető a nyugdíj. (Korlátozó szabályok a rokkantsági nyugdíjnál vannak.)

Európában általános gyakorlat, hogy akkor jár a korhatár előtti öregségi nyugdíj, ha megszűnik a munkavégzés, és a nyugdíjazást követően meghatározott szintű kereső tevékenység esetén szüneteltetni kell a nyugdíjat.