Egyetemek, főiskolák szűnhetnek meg
A hallgatók igénye és a felsőoktatási intézmények színvonala fogja ezentúl meghatározni, hogy az államilag támogatott keretszámokat hogyan osztják el az egyes egyetemek és főiskolák között - jelentette be tegnap Hiller István oktatási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy először is megnézik: mekkora a kapacitása az adott intézménynek, vagyis hány új hallgatót tud fogadni. Az így meghatározott férőhelyeket pedig aszerint fogják államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatókkal feltölteni, hogy az adott képzésre hány hallgató jelentkezett első helyen, illetve milyen magas felvételi pontszámot ért el. Minél többen jelentkeznek egy adott intézménybe, és minél jobb eredményt érnek el, annál magasabb lesz ott az államilag támogatott hallgatók aránya.
Eddig az államilag finanszírozott keretszámokat előre leosztották az intézmények között: vagyis minden állami egyetemnek és főiskolának "jutott" államilag támogatott hallgató. A már a 2007-es felvételi eljárásban bevezetendő modell ezért jelentősen átformálhatja a jelenlegi felsőoktatási struktúrát. Hiszen megtörténhet, hogy egy intézményben államilag támogatott hallgatókkal töltik föl a teljes kapacitást: ebben az esetben költségtérítéses hallgató már nem vehető föl. Nagy valószínűséggel lesznek ugyanakkor olyan intézmények, amelyek ezentúl csak a költségtérítéses hallgatók pénzére számíthatnak: ha ebből nem tudják fönntartani magukat, "lehúzhatják a rolót". Az oktatási kormányzatnak egyébként éppen a felsőoktatási intézmények számának csökkentése a célja: azt várják, hogy így a kevésbé színvonalas intézmények idővel kénytelenek lesznek bezárni kapuikat.
A modell ugyanakkor nem "futtatja föl" még erőteljesebben az amúgy is divatos képzéseket, hiszen az államilag támogatott férőhelyek szakterületenkénti megoszlását előre rögzítik. Hiller István elmondta: az államilag támogatott férőhelyek száma a jelenlegi 62 ezerről 56 ezerre csökken, "de nem fűnyíróelvszerűen", hanem a munkaerőpiac prognózisai alapján. Bizonyos képzési területekre jelentősen kevesebben kerülhetnek be támogatott formában: agrár szakokon 29,58, bölcsészképzésben 20, jogászképzésben 13,26, pedagógusképzésben pedig 23,8 százalék lesz a csökkenés mértéke. Az orvosképzésben ugyanakkor szinten tartják a jelenlegi arányokat, a természettudományos területen 2,63, a műszakin pedig 1,8 százalékkal több hallgató vehet részt államilag támogatott képzésben. A teljes, államilag támogatott keretlétszám változása ezzel egyidejűleg kiszámíthatóbb lesz: minden évben az adott tanévben nappali tagozaton érettségizettek 68 százalékával lesz egyenlő. (Jövő májusban 82 300 diák érettségizik majd.)
A mostani felvételi eljárásban változás lesz az is, hogy 9 ezer forint eljárási díjat kell majd fizetni, viszont ezért hat jelentkezést lehet beadni három szakra (vagyis a jelentkezési lapon három képzést lehet költségtérítéses és államilag támogatott formában is megjelölni). Minden további jelentkezés 2-2 ezer forintba kerül. Ha a jelentkező kihasználja az összes lehetőséget, csökkennek a költségei, hiszen eddig jelentkezésenként 3-3 ezer forintot kellett fizetni a B lapok után, és további 3 ezret az A lap után.
Nem változik viszont a pontszámítás: 2007-ben továbbra is a 120+24 pontos rendszerben számolják majd a jelentkezők teljesítményét. A következő tanévben, a 2008-as felvételi eljárásban viszont bevezetik a 200+200+80 pontos skálát. A középiskolai tanulmányok 200 pontot érhetnek majd, az adott szakon előírt két érettségi tárgyból pedig szintén 200 pontot lehet elérni úgy, hogy az érettségin kapott százalékos eredményeket "egy az egyben" átváltják felvételi pontokká. További 80 pluszpontot pedig a nyelvvizsgákért, az emelt szintű érettségiért, illetve bizonyos sport- és tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítményekért lehet majd kapni.
