Utolsó esély Ankarának
Az Európai Bizottság várhatóan úgy dönt, hogy nem dönt: a kabinetfőnökök találkozóján körvonalazódó megoldás szerint az EU-biztosok ma még nem javasolják a tagállamoknak a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését. Ankara öt hetet kapna a december közepi EU-csúcsig, hogy végre "maradéktalanul teljesítse" az ún. EU-török vámegyezmény ankarai jegyzőkönyvében foglaltakat, magyarán: beengedje (görög) Ciprus hajóit és repülőit (légi)kikötőibe. Több tagállam - Ciprus, Görögország, Németország, Franciaország, Ausztria -, valamint ezek uniós biztosai már értésre adták, hogy elfogyott a türelmük. Törökország nemcsak elszabotál egy általa is aláírt egyezményt, hanem nemrég miatta - és a török ciprusiak miatt - hiúsult meg egy a finn soros elnökség részéről összetrombitált egyeztetés a megosztott szigetről. A törökökkel tavaly októberben megkezdett csatlakozási tárgyalásokon - amelyeket Brüsszelben egyébként is tíz-tizenöt évre terveznek, s "nyílt végű", azaz kétesélyes folyamatként tartanak számon - eddig egyetlen fejezetet sikerült lezárni.
A Törökországról ma nyilvánossá váló jelentés hangvétele általában is igen kritikus a kiszivárogtatások szerint. Az értékelés a reformok lelassulásáról számol be, s Brüsszel külön aggódik az emberi jogok tiszteletben nem tartása miatt. Kifogásolja a BTK immár hírhedtté lett 301-es paragrafusát, azt a gumiszabályt, amely börtönbe juttathatja a "törökség ellen izgatókat". Korábban e jogszabály alapján emeltek vádat a nemrég irodalmi Nobel-díjat kapott Orhan Pamuk ellen, majd mentették fel őt. Ankara az elmúlt napokban jelezte: hajlandó módosítani a törvényt.
Brüsszel ugyanakkor nem akarja teljesen eltaszítani a törököket. A tavalyi 57 százalékhoz képest mostanra már így is 32-re csökkent az EU-tagság támogatottsága a 70 milliós országban. A törökök úgy vélik: az EU ugráltatja őket, rendelkezik felettük. A támogatottság drasztikus csökkenése azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy Ankarát akkor sem lehetne most felvenni az EU-ba, ha megfelelne, s a (hamarosan) huszonhetek is készen állnának a befogadására. Az uniós alapszerződés értelmében ugyanis semmilyen államot nem lehet felvenni lakosságának akarata ellenére. Nem mintha az EU lakossága nagyon akarná a bővítést: ennek támogatottsága a huszonötöknél is a kritikus 50 százalék alá esett. Brüsszel szerdai jelentéscsomagjában várhatóan szerepel az a kitétel is, hogy az EU-polgárokra is tekintettel kell lenni a bővítési kötelezettségek vállalásában. Románia és Bulgária januári belépése után az EU egyébként sem tervezi saját kibővülését legalább 2009-ig, az ún. "intézményi kérdések" tisztázásáig.
Az Európai Bizottság jelentést ad ki hat nyugat-balkáni országról, valamint Koszovóról is. Ezek is kivétel nélkül kritikusnak ígérkeznek, de Brüsszel szerint jár ezen országoknak az "európai perspektíva" - jelentse ez akár a tényleges tagságot, vagy sem. Horvátországtól, amely reményei szerint most végképp elhúz a vele eddig egy hajóban evező Törökországtól, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a gazdaság reformját várják, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fokozottabb fellépést. Nehezebb eset Szerbia, amelylyel jelenleg amúgy is szünetelnek a tárgyalások a társulási egyezményről. Ennek oka, hogy Belgrád nem működik együtt teljesen a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Brüsszel ugyanakkor vízummegállapodást szorgalmaz a tagállamok és Szerbia között, éppen azért, hogy az EU ne szigetelje el az országot. Macedónia, amely már hivatalos tagjelölt, minden bizonnyal nem kap időpontot a tárgyalások megkezdésére. Bosznia-Hercegovina is csalódni fog amiatt, hogy az EU nem zárja le a megbeszéléseket a társulási egyezményről.
Újabb korrupció a bizottságnál?
Vizsgálatot folytat a brüsszeli ügyészség az Európai Bizottság egy külső munkatársa ellen - értesült a La Libre Belgique napilap. A 39 éves, belga állampolgárságú Victor M. - akiről a politikai korrektség határait súrolva annyit jegyeznek meg, hogy "Angolában született" - a gyanú szerint sápot szedett azoktól a vállalkozásoktól, amelyek részt vehettek az EU csernobili helyreállítási programjában. Tisztázatlan, hogy mekkora összeget tehetett zsebre. A belga lap forrásai szerint két és fél százalék részesedést kért az Európai Bizottság által átutalt pénzből, s állítólag 18 millió eurós szerződés kimenetelébe is beleszólása volt. Hét és fél éve a Jacques Santer vezette Európai Bizottság már kollektívan belebukott egy korrupciós ügybe. (Brüsszeli tudósítónktól)
