Felhajtják az FHB árát

A jelzálogbankokról szóló törvény módosításával hozza kedvezőbb helyzetbe eladás előtt álló bankját, az FHB-t a kormány. Az új szabály szerint már az FHB is adhat majd azoknak hitelt, akiknek több pénz kell, mint az ingatlan piaci értékének a fele.

A hitelfedezeti érték 100 százalékáig nyújthatnak ingatlankölcsönt a jelzálogbankok a jövőben - ha a parlament elfogadja a nemrég beterjesztett módosítást. Eddig a jelzálog-hitelintézetek a piaci értéknek körülbelül a felét adhatták oda kölcsönként - ez a korlát eddig egyedül az FHB esetében jelentett valódi üzleti korlátot, a többi jelzálog-hitelintézet anyabankjával együttműködve könnyedén adhatott több pénzt. A fedezet alapját a pénzintézetek esetében a piaci érték 70-90 százalékát kitevő hitelfedezeti érték jelenti, és ennek az értéknek a 60 százalékát adhatták oda kölcsönként a jelzálogbankok. Az új szabály ez utóbbi értéket emelné 100 százalékra - vagyis arra a szintre, amit egyébként ma már sok bank odaad. (Annak, akinek több pénzre van szüksége a fedezet bevonását - vagyis még egy ingatlan leterhelését - ajánlották eddig.)

Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a törvénymódosítást előkészítő csoport egyik tagja szerint a módosítással Magyarország felzárkózik az európai átlaghoz. Úgy véli: a jelzálogbankok piaci lehetőségei bővülhetnek, ami kedvez a jelzáloglevél tulajdonosoknak és a hiteligénylőknek egyaránt.

Miután a kormány éppen a héten döntött az FHB eladásáról (ennek értelmében a bank 50 százaléka és egy részvény szakmai befektetőhöz kerülhet), a jelzálogtörvény megfelelő módosítása akár felfelé is hajthatja a majdani eladási árat.

Harmati László szerint mindenesetre az egyik legjobb európai jelzálogkötvény-szabályozást sikerült formába önteni. Az új szabályozóval tisztábbá váltak a hitelfedezeti érték 100 százalékáig finanszírozott kölcsönzés feltételei, de kiemelten védik a befektetők - a jelzálogleveleket vásárlók - érdekeit is. Bankcsőd esetére ugyanis a felszámoló mellé fedezeti gondnok kijelölését írja elő a tervezet, aki a jelzáloglevelek mögötti ingatlanvagyont kezeli, így a kötvények nem válnak lejárttá, a kamat és tőketörlesztések az eredeti feltételek szerint folynak tovább. A törvénymódosítást a befektetők érdekeinek védelme mellett a szigorú hitelminősítői elvárások is indokolták.

Banki szempontból a legfontosabbnak az önálló zálogjogok vásárlásának szabályozása tűnik. Mint a Magyar Jelzálogbank Egyesületnél megtudtuk: a refinanszírozott hitelállomány növekedésére számítanak, hiszen az új törvény lehetővé teszi, hogy jelzálog-hitelintézet tulajdonrészt szerezzen más bankban, biztosítóban, befektetési alapkezelőben, befektetési vállalkozásban és egyéb, kizárólag ingatlanokban érdekelt cégekben. A refinanszírozás jelenleg csak az öt éven túli hitelekre megengedett, jövőre viszont már az öt éven belüli állományra is kiterjesztődik.

Horvátországban még nem, de az Európai Gazdasági Térség államaiba, vagyis az uniós országok és Izland, Norvégia, valamint Liechtenstein területén lévő ingatlanokra a törvénymódosítás eredményeként 2007 januárjától a magyarországi jelzálogbankok is folyósíthatnak majd hitelt.

Bár egyre több magyar magánszemély vásárol külföldön ingatlant, a hazai jelzálogbankok várhatóan nem fognak tömegesen átlépni a határon. Bár az új törvény lehetőséget ad a fejlett és biztonságos szabályozási környezettel és ingatlan-nyilvántartással rendelkező EGT-államokba átlépni, a feltételek szigorúak, például előírják, hogy a banknak két évig kell az adott országban aktívan hiteleznie, a rendes fedezetbe vonáshoz tagállamonként be kell szereznie az PSZÁF engedélyét, és a külföldi fedezet aránya is korlátozott. A külföldi ingatlant vásárlók ráadásul a legtöbb országban jobban járnak a helyi bankokkal, mert helyben minden pénzintézet gyorsabb és rugalmasabb. Bánfai Gergely, a Central European Credit ingatlanhitel Zrt. vezérigazgatója szerint a hitelpiacon zajló kiélezett versenyben a bankok kockázatvállalási hajlandósága tovább fog nőni, a jelzálogbanki törvény módosítása is ezt sugallja a hitelbiztosíték nagyobb arányú finanszírozhatóságával. A pénzügyi vállalkozások közben folyamatosan keresik a piaci réseket. A magyar jelzálogbankok ide továbbra sem léphetnek be, hiszen a déli szomszéd még jövőre sem lesz EU-tag, viszont a magyar ingatlanvásárlók száma folyamatosan nő a tengerparton. A kereskedelmi bankokkal szemben rugalmasabb, kisebb pénzügyi vállalkozások ezért igyekeznek mielőbb megjelenni ott, ahol a nagyok nem tudnak gyorsan mozdulni. Az sem véletlen, hogy az FHB kereskedelmi bankot alapít, hiszen azáltal is nagyobb lehetőséghez, és még nagyobb falathoz jut a hitelpiaci tortából.

Új tervhez új tanácsok

Várhatóan felül kell vizsgálni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. által az FHB Jelzálogbank Nyrt. privatizációs tanácsadójának kiválasztására kiírt tanácsadói pályázatot, miután a kormány a héten döntött az FHB privatizációjának módjáról. Az ÁPV október 24-én öt befektetői tanácsadó céget hívott meg egy zártkörű pályázatra, és ebben többféle értékesítési modellre kért ajánlatot (ebben a nyílt tőzsdei eladás is szerepelt). Ám a kormány a héten a zártkörű, szakmai befektetőnek történő értékesítés mellett döntött, ami megváltoztatja a tanácsadók feladatát is: elegendő volna csak ezt a javaslatot kidolgozniuk. Pichler Ferenc, a PM szóvivője minderre úgy reagált, az ÁPV a kormánydöntés ismeretében majd eldönti, hogy fenntartja vagy módosítja a pályázatot, esetleg újat ír ki. A vagyonkezelőnek valószínűleg lehetősége van arra, hogy a tenderkiírást módosítsa.

Az FHB még állami tulajdonban lévő részvényeit már tavaly értékesíteni akarta az állam, de félbeszakadt a folyamat. Az ÁPV akkor is kiírta a privatizációs tanácsadói pályázatot, szakmai értékelésük is megtörtént, ám az árakat tartalmazó borítékokat már nem nyitották ki, mert kiderült, nincs tulajdonosi döntés, amely meghatározná, hogy mekkora pakettet, milyen befektetői körnek, milyen módszerrel lehet értékesíteni.

A kormány 2005. július 14-én ugyan hozott egy határozatot, amely szerint a többségi részvénypakettet pályázati úton, a legmagasabb vételárat ajánló szakmai befektetőnek kell értékesíteni, ezt a határozatát azonban az MTI információi szerint a következő héten visszavonta.

Ennek okát szakértők is csak találgatták. Megfigyelők szerint szerepet játszhatott benne az, hogy a tanácsadói tenderre ajánlatot benyújtók a szóba jöhető privatizációs technikák közül a részvényre átváltható kötvények kibocsátását támogatták, ami akkori értékelés szerint az előre hozott prémium miatt várhatóan nagyobb árbevételt eredményezett volna, mint a szakmai befektetőnek való értékesítés.

Az FHB 6,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 87,88 százaléka a tőzsdére bevezetett A kategóriájú törzsrészvény, 12,12 százaléka szavazatelsőbbségi részvény. A legnagyobb tulajdonos az állam 54,11 százalékkal, ebből a most eladni kívánt 50 százalék + 1 szavazat "A" sorozatú részvény, 4,11 százalék pedig "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvény. További két 5 százalék feletti tulajdonos van, az Allianz Hungária 8 és a Silvermist Estate S.A. 7,6 százalékkal. Az FHB 2006 első fél évében a nem auditált nemzetközi számviteli szabványok szerint készített kimutatása alapján 3,75 milliárd forint adózott profitot ért el, 17,2 százalékkal kevesebbet, mint 2005 első félévében. A konszolidált mérlegfőösszeg június végén 524,9 milliárd forint volt, egy év alatt 16,7 százalékkal bővült. (MTI)

Hitelfelvétel az FHB-ban. A vevõt még csak várják Fotó
Hitelfelvétel az FHB-ban. A vevõt még csak várják Fotó
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.