Újraszabják a korkedvezményt
Jelenleg mintegy 150 ezren dolgoznak olyan munkakörben, amely szerepel az egészségre ártalmas munkakörök 800-as -listáján, és évente majd háromezren mennek ezen a címen a korhatár betöltése előtt nyugdíjba. A férfiaknak tíz, a nőknek nyolc egészségre ártalmas év ledolgozása után jár két év korkedvezmény, és minden további öt év egyesztendőnyi többletjogosultságot jelent. Így 35 év munkaviszony korkedvezményre jogosító munkahelyen hét évvel korábbi nyugdíjba menetelt tesz lehetővé.
A korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak és finanszírozásának, a munkakörök jegyzésének megváltoztatása lassan "örökzöld" témája az érdekegyeztetésnek. Ez az a kérdés, amelyben egyforma az érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak - maradjon a közfinanszírozás -, szemben a kormánnyal. A parttalannak tűnő vitát a törvényhozók azzal remélték korlátozni, hogy évekkel ezelőtt belefoglalták a tb-törvénybe: a jelenlegi szabályozás 2007-től hatályát veszti.
Becslések szerint a korkedvezményes nyugdíj miatti többletkiadás - a vasutasok és a fegyveres testületek dolgozói, illetve nyugdíjasai nélkül - tavaly 15 milliárd forinttal terhelte az államkasszát, míg a kieső járulék 10 milliárddal csökkentette a bevételeket. Pontos adatok aligha ismertek, a "nagykalapból" - a nyugdíjalapból - fedezték ezeket a járadékokat is. A terv szerint a közfinanszírozás helyett megjelenne a "célzott" munkáltatói teherviselés.
A változás nem érintené azokat, akik már korkedvezményes munkakörben dolgoznak. Jövő évtől azonban a további jogszerző idő feltétele, hogy ezzel szemben járulék álljon. Egyes szakértői számítások szerint átlagosan 15 százaléknyi többlet-nyugdíjjárulék nyújtana fedezetet a jelenlegi mértékű korkedvezményre. A mértékről feltehetően kemény vita lesz, hiszen a feladat, biztosításmatematikai módszerekkel, annak igazolása, hogy egészségre ártalmas munkahelyen ledolgozott évtizedek mennyivel rövidítik vagy nem rövidítik meg - átlagosan - a nyugdíjban töltött évek számát, és ez feltehetően szakmánként is eltérő.
Az első évben - jövőre - a többletjárulékot még közpénzből fedeznék. 2008-tól kezdődően évi 25 százalékkal mérséklődne az állami juttatás. A korkedvezményes nyugdíj finanszírozását a központi támogatás csökkenésével párhuzamosan vennék át a munkáltatók. A javaslat négyévnyi átmenettel számol, ez idő alatt a korkedvezményes munkakörök jegyzéke nem bővíthető. 2011-ig pedig ki kell kidolgozni a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékébe való bekerülés feltételrendszerét, valamint a jegyzékből való kikerülés módját. Az engedélyezési eljárás a foglalkozás-egyészségügyi hatóság feladata lenne.
Az átmenti időszak alatt is kérhetné a munkáltató, hogy ne kelljen többletjárulékot fizetnie. Ehhez azonban igazolnia kell, hogy megszüntették az egészséget károsító eljárásokat vagy veszélyes munkakörülményeket. A foglalkozás-egészségügyi szervezeten belül létrehozott bizottság dolgozná ki a károsító hatások elbírálási szempontjait, a minősítés rendjét. Már a közeljövőben elképzelhető tehát, hogy azonos munkakörben de más munkáltatóknál dolgozók eltérő feltételekkel szereznek korkedvezményre jogosultságot. Az új munkaköri jegyzéket 2010 végéig kell kialakítaniuk a szociális partnereknek, amelyről azután külön törvény rendelkezne. Az elképzelések szerint ugyanakkor helyi vagy ágazati kollektív szerződések alapján a munkáltatók külön szerződést is köthetnének a nyugdíjbiztosítóval a korkedvezmény megvásárlására.
A tervezet elfogadása esetén, az első években még nem várható jelentős megtakarítás az államháztartásban. Jövőre még csak egyik zsebből a másikba - a költségvetésből a nyugdíjbiztosító kasszájába - vándorolna 17 milliárd forint, amit fokozatosan váltana ki a munkáltatók által fizetett többletjárulék.
