A probléma megoldása

Habár az ilyen viták néhány emberöltőnyi időre most elnapolódtak, volt néhány évtized, amikor rendre előkerült a kérdés: hol épüljön fel az új Nemzeti Színház? A nyolcvanas évek végén a hivatalos politika kitartóan a Városliget szélén kijelölt helyszínt erőltette, de sokan úgy vélték: vissza kell térni a gyökerekhez.

Elvégre a Rákóczi út és Múzeum körút kereszteződésénél ott állt üresen a telek, amelyet Grassalkovich herceg a Nemzeti Színház céljára adományozott a köznek.

Igaz, a város közössége akkor már jó ideje nem ezt, hanem a pár sarokkal feljebb tátongó másik foghíjat tartotta számon mint a Nemzeti hűlt helyét. De hát mindegy is, hiszen az 1910-ben kiürített, majd lebontott régi telkéről is meglehetősen régen kimondatott, hogy nem alkalmas egy korszerű színházépület felépítésére.

Nem is lehetett megfelelő, hiszen a saroktelek, amelyen korábban a Nemzeti Színház finanszírozására felépített bérház állt, valamint az eredeti Grassalkovich-féle földdarab már az 1930-as évekre meglehetősen összezsugorodott. Az okot a városrendezők határozott ceruzavonásaiban kell keresni. A harmincas években itt, a város egyik legforgalmasabb pontján a beépítés vonalának hátrább tolásával akartak helyet teremteni a gyalogosoknak és a járműveknek. Ennek megfelelően épült meg 1939-ben az út túloldalán a Magyar Tudományos Akadémia bérháza is: Hültl Dezső elegáns teresedés mögé komponálta meg a hatalmas épület íves főhomlokzatát.

Érthető, hogy Vágó József már 1936-ban, amikor Budapest művészi újjáépítéséről értekezett, azt az álláspontot képviselte, hogy a telken csak egy kis színház épüljön . Az ötlet aztán a Közmunkatanács irányelveiben is gyökeret vert: "az új Nemzeti Színház idehelyezésének gondolata elejtettnek tekinthető, a Nemzeti Színház kamaraszínházának a megállapított rendezési terv és beépítési mód szerinti felépítésének akadálya nincs" - írták 1940-ben.

Ne higgyük persze, hogy a nevezetes telek ekkor üresen árválkodott a város közepén. Volt ott épület, csak épp "ideiglenes", valamint "városképileg és formailag zavaró". A földszintes bazársorban boltok árusítottak, közöttük pedig park nyílt. A Márkus Emíliáról elnevezett közterületen nyári színház játszott Márkus Színpad néven, mellette tenisz- és korcsolyapálya működött. S bár az FKT az idézett jelentésben optimistán úgy fogalmazott, hogy "a probléma megoldása már folyamatban van", a történetre csak a háború tett felemás pontot. A Múzeum körúti részt lerombolták ugyan, de a Rákóczi úton megmaradtak az üzletek.

Itt volt aztán a metró egyik felvonulási területe, később kocsimosó, s végül a maradék kis parkot is beépítették pavilonokkal. A hányatott sorsú telken aztán a rendszerváltás utáni Budapest egyik legelső irodaháza épült, a Zalaváry Lajos tervezte Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ. Szigorúan az FKT szabályozási vonalát követve egyébként.


A Lelőhely rovat több mint tíz éven át minden héten megjelent a Népszabadság Budapest oldalain. A lap strukturális változása következtében most az internetre, illetve a Hétvége mellékletbe költözik. A sorozat első 532 darabja a www.nol.hu/lelohely címen olvasható. Köszönöm az Önök megtisztelő figyelmét és segítségét. (N. K. J.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.