Kampánykörútra indult George Bush amerikai elnök a félidős törvényhozási választások kampányának véghajrájában, hogy ellensúlyozza az ellenzéki Demokrata Párt népszerűségbeli fölényét, amely a republikánus párti többség elveszítését is eredményezheti a parlamentben.

A republikánus párti Bush tíz olyan szövetségi államba indult csütörtökön hat napon át tartó villámkörútra, amelyekben 2004-es újraválasztásakor megszerezte a szavazatok többségét. Az elnök Montana, Nevada, Missouri, Iowa, Colorado, Nebraska, Kansas, Arkansas, Florida és Texas államokban kívánja részvételre ösztönözni a Republikánus Párt ingadozó szavazóit, illetve visszacsábítani a konzervatív jelöltek mellé azokat a választópolgárokat, akik ezúttal inkább a demokrata párti jelöltekre adnák voksukat.

Bush kampánya első állomásán azt hangoztatta, hogy Irakban - a háború egyesült államokbeli népszerűtlensége ellenére - fenn kell tartani az amerikai katonai jelenlétet, s arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy megfelelő terve van az iraki helyzet kezelésére, míg a demokrata pártiaknak nincs stratégiájuk az arab országgal kapcsolatban. Az amerikai elnök kedvenc kampánytémáiról, így az adócsökkentésről és a "jó" szövetségi bírák kinevezéséről sem feledkezett meg beszédében.

A jövő keddi választások előtt készült legfrissebb közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy a Demokrata Párt jelöltjei 1994 óta tartó ellenzéki szerep után először kerülhetnek többsége a törvényhozás alsóházában, a felsőházban pedig veszélybe sodorhatják a republikánus párti többséget.

Az amerikai választópolgárok jövő kedden a 435 fős képviselőházat teljes egészében újraválasztják, a 100 tagú szenátusnak pedig az egyharmadát (33 főt). Az arcunk is eladó!

Amerikában minden pénzbe kerül, és pénzért minden kapható, a választási kampányidőszakban például 10 ezer dollárt kell leszurkolni annak, aki George Bush elnökkel akar fényképezkedni. A The New York Times a jövő heti kongresszusi választásokkal kapcsolatos színes hírei között számolt be néhány politikus árfolyamáról, arról, mennyi pénzért adják az ismert politikai közszereplők arcukat (és alakjukat) egy fotóhoz.

Annak, aki az Egyesült Államok első számú vezetője, az amerikai végrehajtó hatalom feje, George Bush elnök mellett szeretne szerepelni egy képen, nem kevesebb mint 10 ezer dollárt kell fizetni. Azoknak, akik felesége, a first lady, Laura Bush oldalán kívánnak mutatkozni, elég 2 ezer dollárt előteremteni.

Dick Cheney alelnök ára 5 ezer dollár, és vele azonos árfolyamon mozog az előző demokrata elnök, Bill Clinton. Felesége, a jelenleg New York állam szenátoraként dolgozó, a Demokrata Párt esélyes 2008-as elnökjelöltjei között számon tartott Hillary Clinton 2500 dollárt kér attól, aki együtt szeretne vele fényképezkedni.

A lap szerint az eddigi legnagyobb összeget, 25 ezer dollárt Bush elnök kérte el 2002-ben Oregonban egy adománygyűjtő rendezvényen.

Az adománygyűjtő (fundraising), tréfásan pártkassza-töltögetőnek is nevezhető rendezvények az amerikai választási kampányok természetes velejárói, a politikusok ezeken az eseményeken hajtanak fel szponzorokat, gyűjtenek pénzt pártjuknak. A fényképezkedés a pénzgyűjtés egyik eszköze.

Az idei kongresszusi választási kampány során például John Kerry demokrata szenátor 12 millió, az ugyancsak demokrata párti Edward Kennedy szenátor pedig 9 millió dollárral növelte a Demokrata Párt bevételeit. Róluk azt is tudni lehet, hogy saját zsebükből mindketten 500 ezer dollárt adományoztak a Demokrata Párt sikeres választási szereplése érdekében.

Bush még Kim Dzsong Ilnél is veszélyesebb

Oszama bin Laden terroristavezér után George Bush amerikai elnököt tartja a legveszélyesebbnek a világ békéjére a britek többsége - tűnt ki egy közvélemény-kutatás pénteken közzétett eredményeiből. A The Guardian brit lap által közölt közvélemény-kutatási eredmények szerint az amerikai elnök megelőzte Kim Dzsong Il észak-koreai vezetőt és Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfőt is a világra legnagyobb fenyegetést jelentő politikai személyiségek listáján. A közvélemény-kutatás azon kérdésére válaszolva, hogy az Egyesült Államok vezetője veszélyt jelent-e a békére nézve, a brit válaszolók 75 százaléka igennel felelt. 87 százalékuk tartja veszélyesnek a világbékére Oszama bin Ladent, 69 százalékuk Kim Dzsong Ilt és 62 százalékuk Mahmúd Ahmadinezsádot.

A The Guardian az izraeli Háárec, a kanadai The Toronto Star és La Presse, valamint a Reforma című mexikói lappal közösen bízta meg a nagy-britanniai központtal működő ICM kutatóintézetet, hogy végezze el ezt a közvélemény-kutatást mind a négy országban.

A közvélemény-kutatásban érintett négy ország közül háromban elutasították az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Irak elleni háborúját. A mexikóiak körülbelül 89 százaléka, a kanadaiak 73 százaléka s a britek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy indokolatlan volt a Szaddám Huszein (előző iraki elnök) rendszere elleni támadás.

Nagy-Britanniában, amely Izraellel együtt hagyományosan közeli szövetségese Washingtonnak, a megkérdezettek 69 százaléka vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok 2001 óta folytatott politikája miatt a világ kevésbé biztonságos, mint előtte. A kanadaiak 62 százaléka, a mexikóiak 57 százaléka szerint tette Washington politikája veszélyesebbé a világot. Izraelben a megkérdezettek 25 százaléka vélekedett úgy, hogy Bush elnök biztonságosabbá tette a világot, míg 36 százalékuk szerint nőtt a konfliktusok kockázata. További 30 százalék szerint a Bush-kormány politikája nyomán semmi sem változtatott. Csak az izraeliek örültek egyébként Bush elnök iraki háborúról szóló döntésének: 59 százalék egyetértett a háborúval, s csak 34 százalék ellenezte.

Az ICM közvélemény-kutató intézet 1010 felnőttet kérdezett meg október 27. és 30. között végzett reprezentatív felmérésében Nagy-Britannia területén; Izraelben 1078-at, Kanadában 1007-et, Mexikóban pedig 1010-et - írta a The Guardian. E közvélemény-kutatási eredményeket néhány nappal az amerikai kongresszusi választások előtt tették közzé.

(MTI)