Aki teheti, még most menjen nyugdíjba
Akik jövőre mennek nyugdíjba, még a jelenlegi feltételekkel tehetik ezt. A 2008-tól nyugdíjazottaknál viszont már megváltozik az ellátás módjának kiszámítása. Ez a törvénymódosítás legtöbbeket érintő passzusa, melyet ezen a héten juttatnak el a parlamenthez.
A társadalombiztosítási nyugdíj megállapításánál - a módosítás elfogadása esetén - megszűnik a "részleges valorizáció". A változtatás értelmében a korábbi keresetet a nyugdíjazás előtti év szintjéig hoznák fel. Most ugyanis a nyugdíjat megelőző utolsó három év keresetét nem szorozzák fel az országos bérszint változásával. A szakértői anyagok szerint a következő években ez mintegy 2,5-3 százalékkal növelné a nyugdíjszámítás alapját. Ugyanakkor a tervezet javasolja a kereset "teljes" nettósítását, tehát az egyéni járulékok levonását is - a személyi jövedelemadó mellett - a kiszámítás alapjául szolgáló jövedelemből.
Így a két módosítás egyenlegeként átlagosan hét-nyolc százalékkal mérséklődik az induló nyugdíjak szintje. (De még így is - a minisztériumi szakértők becslése szerint - 77-80 százaléka lesz az ellátás a korábbi keresetnek, szemben a korábbi nyugdíjakat jellemző 62-64 százalékos helyettesítési rátával.) Ebből az következik, hogy aki jövő év végéig nyugdíjba mehet - rendelkezik a jogosultsághoz szükséges feltételekkel -, nagy valószínűséggel jobban jár, ha él is a lehetőséggel. Talán még annak figyelembevételével is, hogy a jövőben 40 év szolgálati idő felett minden egyes többletév kétszázalékos súllyal - a mostani 1,5 százalék - számít bele a nyugdíjba.
Az előre hozott nyugdíj mértékét, megállapításának módját is változtatja a tervezet. A most hatályos törvény 2009-től a nők és a férfiak alsó korhatárát egyaránt 59 évben szabályozza, és a jogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt 38 évben adja meg. 2009-re a módosítás abból áll, hogy a férfiak számára marad a jelenlegi 60 év. A nők alsó korhatára 2009-ben nem változik, de a javaslat 2012-től náluk is 60 évre emeli az előre hozott nyugdíj alsó korhatárát. A korhatár-változtatással a legidősebb érintett korosztály tehát a nőknél az 1953-as, a férfiaknál az 1950-es.
2009-től a korkedvezményes ellátás választásakor alkalmazott nyugdíjcsökkentés jelenlegi mértékét és szabályát is módosítják a tervezet alapján. Egy évig a törvényalkotók még viszonylag enyhe korrekcióval élnének - legalábbis annak tükrében, mint amit biztosításmatematikailag indokoltnak mondanak - a 61-62 éves korban havi 0,1 százalék a nyugdíjban javasolt csökkentés -, 60-61 éves kor között 0,2 százalék. 2010 januárjától a "malus" mértéke 0,3, illetve 0,4 százalékra emelkedne. Ez összességében több mint nyolcszázalékos nyugdíjcsökkentést jelent. Ez a változás azoknak kedvezőtlen, akik a korábbi szabályozás szerint csökkentés nélküli nyugdíjra számíthattak volna, tehát a legalább 40 évnyi szolgálati idővel rendelkeznek.
A javaslat szerint a 2008-tól korhatár alatt nyugdíjba vonulónak - az előre hozott nyugdíjasok mellett a bányászok, művészek, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjra jogosultak tartozhatnak ebbe a körbe - kérnie kell a nyugdíj folyósításának felfüggesztését, ha havonta a minimálbérnél többet keres. Ennek időtartama lehet egyébként akár egy hónap is. Így az, akinek munkaadója kellőképp rugalmas, "ütemezheti" az éves jövedelmét akár úgy, hogy annak minimálbér feletti részét egy hónap alatt folyósítsák. A 13. havi nyugdíjra vonatkozó szabályok és a nyugdíjfelfüggesztés szabályai sem tűnnek igazán összehangoltnak. A plusz egy hónap ugyanis jár annak, aki márciusban és novemberben nyugdíjban van, valamint az előző évben legalább egy napig kapott ellátást. Így, aki ezt a két hónapot kivéve tesz szert a minimálbért meghaladó, járulékköteles jövedelemre, jogosult lesz a 13. havi nyugdíjra. 2010-től ez a - munkavállalást korlátozó - szabályozás kiterjed azokra is, akik már 2008 előtt nyugdíjba mentek, de még nem töltötték be 62. évüket. Ők ugyanis addig az időpontig - keresetük, tiszteletdíjuk - korlátozása nélkül dolgozhatnak.
A nyugdíj melletti munkavállalás azonban már jövő évtől mindenki számára "drágul". A személyi jövedelemadó-törvény módosítása szerint, az ellátás januártól ismét - igaz, nulla kulccsal adózva - beleszámít az adóköteles jövedelembe, tehát az adót csak a kereset után kell megfizetni. 2007-től pedig a nyugdíj melletti kereset is járulékköteles lesz - ennek mértéke 8,5 százalék -, igaz, minden egyes ledolgozott év bruttó keresetének 0,4 százalékával nő a járadék. Ez 100 ezer forintos jövedelemnél havi 400 forintnyi nyugdíjtöbbletet jelent az első évet követően, két év ledolgozott év után 800 forintot.
A prémiumévek programban részt vevők a vállalati korengedményes nyugdíjas programban lévőket, valamint azokat, akik az év végéig ilyen jellegű megállapodást kötnek a munkaadójukkal, nem érinti az előre hozott nyugdíj alsó korhatárának emelése, mert számukra ugyanilyen mértékben meghosszabbodik a program ideje. A prémiumévek program a nyugdíjjogosultság előtti öt évben - nőknél az alsó korhatár most 53, férfiaknál 55 - lehetővé teszi a rövidebb munkaidejű és alacsonyabb bérű foglalkoztatást a várható járadék mértékének csökkenése nélkül.
A tervezetben nincs szó a 13. havi nyugdíj vagy a nyugdíjemelés módjának - sokak által szükségesnek mondott - átalakításáról. A szakértők szerint a jelenlegi változások ugyan már "reformértékűek", ám leginkább az akut bajok enyhítését szolgálják. A nyugdíjrendszer alapjait hosszabb távon érintő átfogó reform változatairól még folyik a modellezés és a belső vita.
