Nem véletlenül jár az ember hónapokig egy orvoshoz, a nyugodt szüléshez fontos, hogy jól ismerje a testemet, lelkemet. Nem tudom elképzelni, hogy ezt a lehetőséget elvegyék tőlem - mondja a szülés előtt álló Eszter annak a hírnek hallatán, hogy Szombathelyen, a Markusovszky Kórházban a főigazgató megtiltotta orvosainak, hogy a hivatalos munkabeosztásukon túl is fogadják betegeiket. Ezt még akkor sem tehetik meg, ha éppen szülne a páciensük. (Az ügy előzménye, hogy a kórház orvosai közül többen is követelték: a kórház fizesse ki nekik az ügyeleti időre járó munkabért - visszamenőleg is.) Nincs tehát értelme annak, hogy előre megbeszéljék az orvossal a szülés levezetését, mert nem biztos, hogy éppen ő lesz bent akkor, amikor megérkezik a baba.

- Az első kisfiamat az egyik budapesti klinikán szültem, de most a másodiknál nem tehettem meg, hogy rendszeresen följárjak - mondja Anna. - Pár hete mégis úgy gondoltam, felkeresem a régi orvosomat, aki azt mondta: ha már nem ő vitte végig a terhességem, a szüléshez nem adja a nevét. Nem esett jól, arra gondoltam, biztos kevés volt a pénz, amit korábban adtam.

Az egyik, neve elhallgatását kérő, kedvelt fővárosi nőgyógyászt tegnap az autójában értük el telefonon: vidékről sietett Budapestre, mert szüléshez hívták. - A családomért mentem a rokonokhoz, de még az ebédet sem tudtam megenni, mert úgy tűnik, az egyik páciensemnél császármetszést kell végezni - mondta az orvos. Hozzátette, ez a helyzet nem zavarja, mert a szülés neki szent dolog, s megtiszteltetés számára, ha valaki megbízik benne. Szívesen levezeti a szülést akkor is, ha az ügyeletben találkozik először a kismamával, de tudja, hogy ilyenkor az esetek többségében az orvos nem kap pénzt. Hozzátette, a munkaidőn kívüli bejárási tilalom ötlete harminc évvel ezelőtt már előkerült, de a kiskapukat akkor is megtalálta mindenki.

Az ötlet a fenntartások ellenére más kórházi vezetők szerint nem elvetendő, igaz: van, aki legalább kilenc hónapos türelmi időt adott volna, hogy azok, akik babát várnak, s van már orvosuk, ne kerüljenek ilyen helyzetbe.

Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgatója szerint a közalkalmazotti munkaviszonyt szabályozó törvény szerint sincs helye az orvosnak a kórházban munkaidőn kívül, ahogy ahhoz sincs joga, hogy az intézmény eszközeivel lássa el saját betegeit. A főigazgató szerint a helyzet jogilag tiszta, és jó módszer lehet arra, hogy a hálapénzes tevékenységek kiszoruljanak a kórházakból.

Ennek némileg ellentmond az a kismama, aki azt állítja: ha ilyen helyzetbe kerülne, mindenkinek fizetne, csak baj ne legyen. Veszprémben egyébként már egy éve így dolgoznak az orvosok. Rácz Jenő főigazgató elmondta, hogy a nőgyógyászaik önként döntöttek így.

- Az orvosoknak csak a harmada szeretne visszatérni a korábbi gyakorlathoz, s a betegek többsége is átláthatóbbnak tartja ezt a rendszert. Azt, hogy a változás mennyit "vett ki" az orvosok zsebéből, nem tudom. Annyi bizonyos: senki sem pártolt el emiatt a kórháztól - mondta a vezető, aki szerint a hivatalos munkaidőn kívüli esetek felelősségbiztosítási szempontból is problematikusak.

A "hálapénz" vagy tisztelet-díj a nőgyógyászatokon a legtermészetesebb: a kismamák többsége - vidéken kicsit kevesebben, a fővárosban akár hetven százalékuk is - maga választja orvosát, és fizet is neki. A terhesség kilenc hónapjában általában havonta járnak gondozásra, ahol alkalmanként 5-10 ezer forint a tarifa, majd a szülésért 40 ezertől akár több százezer forinttal is honorálják az orvosi figyelmet. Van olyan doktor, aki előre megmondja, mi az ára, van, aki előre elkéri a pénzt. Előfordult, hogy az apa vásárolta meg a bizalmat: kétszázezer forintot ígért csak a szülés levezetéséért felesége orvosának, azzal a feltétellel, ha minden rendben zajlik, utólag kapja meg a pénzt.

A kismamák többsége maga választja orvosát