Azoknak, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vonulnak nyugdíjba, választaniuk kellene: tovább dolgoznak, vagy kérik a nyugdíjat. Szüneteltetnék ugyanis azok nyugdíját, akik korhatár alatti nyugdíjazás esetén kereső tevékenységet folytatnak. Kivételt a kiegészítő és az alkalmi tevékenység jelentene, ha a munkajövedelem nem haladná meg a minimálbér összegét. Erre azért van szükség, mert ma az emberek 94 százaléka a nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba. A változások 2008-tól lépnének életbe az újonnan megállapított nyugdíjak esetében, és 2010-től minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesztenék. Jelenleg a 191 ezer korhatár előtt nyugdíjazott közül 30 ezren dolgoznak.

Az előre hozott nyugdíjat 2009-től a jelenlegi nyugdíjszabályok szerint a nők 59 éves kortól igényelhetik, a férfiak korhatára 60 év marad. A nemenként egységes szabályozás 2012-től valósulna meg. A nyugdíjszámításnál 2008. január elsejétől a nyugdíjazást megelőző három év keresetét vennék figyelembe. Negyven év feletti szolgálati idő esetén a nyugdíj mértékét az eddigi évi 1,5-ről 2 százalékra emelnék.

A rokkantságinyugdíj-rendszerben a rehabilitáció időszakában a nyugellátást felváltaná a járadék, ez komplex rehabilitációs szolgáltatással egészülne ki. Erre 60 milliárd forintnyi uniós forrás jut. Az orvos szakértői minősítés ezentúl nem a munkaképeség-vesztés mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet és a rehabilitáció útját jelölné meg. Az Általános Foglalkoztatási Szolgálat látná el a komplex egészségügyi, szociális, képzési és foglalkoztatási rehabilitációt. (MTI)