A Feeling the Heat (A hőség érzete) című dokumentum megállapításai szerint elsősorban az ivóvízhiány és a szárazság készteti majd lakóhely-változtatásra az új népvándorlás szereplőit.

Jelenleg 25 millióra tehető a "környezeti menekültek" (vagyis a szülőföldjüket környezeti okok miatt elhagyók) száma a világon, de a következő években közel a tízszeresére nőhet a táboruk, elsősorban a klímaváltozás mellékhatásai következtében. Az első pillantásra meghökkentő szám ráadásul csupán egy óvatos becslés, hiszen már ma is több mint egymilliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön.

Az éghajlatváltozás elsődleges hatása a harmadik világban a szélsőséges aszály és az ivóvízkészletek elapadása. Mivel a vízmennyiség erősen befolyásolja egy terület eltartó képességét, a kiszáradás nyomán máris megindult az elvándorlás például Mexikóból, a szintén szárazság sújtotta Északkelet-Brazíliából (innen a lakosok egyötöde menekül el), Kína három belső tartományából, Nigériából és India száraz területeiről. Nigériában például évente 1350 négyzetmérföldnyi föld (Magyarország területének mintegy 15 százaléka) sivatagosodik el.

A Tearfund szerint a klímaváltozás miatt beinduló népvándorlás humanitárius, politikai és gazdasági kockázatot is jelent, amit a tehetős államok szempontjából már ma is megérné néhány megelőző intézkedéssel csökkenteni. Ilyen lépés lehet a szén-dioxid-kibocsátás gyors mérséklése, valamint olyan pénzalapok létrehozása, amelyek segítenek a szegény országoknak a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodásban, például új mezőgazdasági vagy vízhasználati technikák elterjesztésében. (H. M.)