Tej kis tételben a környékre, nagyban a Garda-tóhoz
- Az a tejszállítmány hamarosan Olaszországba indul - mutat a fejőház előtt álló kamionra Szajkó Lóránt, a nagyszentjánosi székhelyű Kisalföldi Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója. A társaság fő profilja a szarvasmarhatartás. Csaknem kétmilliárd forintos éves árbevételének több mint fele a tejértékesítésből származik. A cégnek 1900 tejelő szarvasmarhája van, évente 14 millió liter tejet adnak.
- Mi gyakorlatilag nem foglalkozunk feldolgozással, tevékenységünk a tej megtermelésétől a lehűtésig tart, aztán megjelenik érte a tejfeldolgozó kamionja, és elviszi - folytatja a vezérigazgató. - Igaz, kis tételben más is van: éppen most indítottunk el egy autót, amely itt a környéken nyers tejet árusít a lakosságnak. Ebből azonban nincs számottevő bevételünk.
A nagyszentjánosi tejet a Veszprém Tej Rt.-nek, valamint Olaszországba, a Garda-tó partjára szállítják. A kívülálló számára talán furcsa: a napi mennyiség nagyobb részét, 25 ezer litert visznek a külföldi partner telephelyére. A vezérigazgató szerint a cég számára az volt az uniós csatlakozás egyik fontos hozadéka, hogy megnyíltak a közvetlen exportlehetőségek. A társaság, hála az alacsony olasz tejkvótának, ezt ki tudta használni.
Szajkó Lóránt - az olasz lehetőség kihasználásával együtt is - úgy látja: a tejszektor egy irányba működik. Ez annyit tesz: az importtermékek száma és mennyisége megnőtt a hazai piacon, meghaladja a 25 százalékot, a tejfogyasztás is nőtt, ugyanakkor a hazai tejtermelők nem tudták bővíteni exportjukat. A vezérigazgató szerint ennek egyik legfőbb oka az EU más tagállamaiban tapasztalható fogyasztói hűség.
- Ha az osztrák vásárlók a polcon hazai és magyar tejet látnak egymás mellett, gondolkodás nélkül az osztrákot veszik meg. A magyar vásárló azonban többnyire fordítva dönt. Valószínűleg azért, mert rossz a magyar termékek belső reklámja - fogalmaz Szajkó Lóránt. És rögtön hozzáteszi: pedig például a nagyszentjánosi tej nagyon jó minőségű. A cég nemcsak az uniós normáknak felel, de a csatlakozás előtt az uniósnál jóval szigorúbb magyar szabványnak is megfelelt.
Ebben nagy szerepe van a korszerű technikának. A nagyszentjánosi fejőházban a gépek zúgását csak néha töri meg egy-egy rikkantás, amint egy-egy lomhább állatot megpróbálnak odább ösztökélni. A fekete foltos tehenek békésen tűrik a fejéssel járó procedúrát.
- Már megszokták - mondja a vezérigazgató. - Naponta háromszor fejik az állományt, itt, a központi telepen ez 32 tehenet jelent. A fejés szigorúan szabályozott folyamat: beletartozik a tőgy tisztítása, elő- és utófertőtlenítése éppúgy, mint az első tejsugár minőségének ellenőrzése. A tej a fejés után negyedórával már négyfokos hőmérsékletre hűtve várja a szállítást.
Szajkó Lóránt tudja: hiába a jó minőségű termék, hiába alakulnak kedvezően a piaci viszonyok - fejlesztések nélkül hoszszú távon nem tudnak talpon maradni. Azt mondja, bár az elmúlt hat-hét évben erőltetett ütemben fejlesztettek, felújították a telepeiket, kicserélték a gépeket, bővítették az öntözőrendszert, ennek ellenére technológiai színvonalban elmaradnak a nyugat-európai gazdaságoktól. A cég most egy nagy fejlesztésbe kezdett: tervük az, hogy a jelenleg több telepen működő állatállományt két telepre vonják össze, ahol mintegy 1000 - 1000 tehenet korszerű technológiával, a jelenleginél hatékonyabban gondoznak majd. A vezérigazgató úgy véli, hogy a magyar tej akkor lesz az osztrák vagy a német tejjel árban is versenyképes, ha a mezőgazdasági termelő és a feldolgozó együtt lesz versenyképes.
A cég egyébként keresi az új utakat és lehetőségeket: bővíteni szeretnék a raktározást, terményszárítást, terményfeldolgozást, valamint a kereskedelmi tevékenységet is. A társaság jelenleg tízezer tonna raktárkapacitással rendelkezik, és további 16 ezer tonnás raktárbázist üzemeltet. Emellett 3600 hektár területen növénytermesztéssel foglalkozik. Ez kapcsolódik a szarvasmarha-ágazathoz: a terület egyharmadán takarmánynak szánt kukoricát, egyharmadán búzát termesztenek, továbbá lucernát és cukorrépát.
- Egy mezőgazdasági üzemnek szüksége van arra is, hogy a fő profiljához kapcsolódó szolgáltatásokkal és kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozzon - véli a vezérigazgató. - Nekünk például jó kapcsolataink vannak más szarvasmarha- tenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókkal. Ha nagy mennyiségben rendelkezésünkre áll egy olyan élelmiszer-ipari melléktermék, amelyet mi takarmányozási célra használunk fel, akkor viszonylag kis ráfordítással könnyen értékesíthetjük más gazdálkodóknak is. Ezt érdemes kihasználni - mondja a cég jövőjével kapcsolatban a Kisalföldi Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Rt. 2004-ben pályázott az agrár-környezetgazdálkodási program támogatására. A társaság 3600 hektárnyi földterületének kétharmadán - a tápanyag-utánpótlásnál, a növényvédelemben, a talajművelésnél - betartják a program által megszabott korlátozásokat. A cég egyébként már öt évvel ezelőtt megindította 400 hektár bioterületté minősítését, pedig akkor semmilyen támogatást nem kapott ehhez. Ezt a 400 hektárt egyébként ma is biogazdálkodással művelik. Ilyen előzmények után, amikor megjelent a nemzeti vidékfejlesztési tervben a környezetkímélő gazdálkodásra vonatkozó pályázat - miként a cég vezérigazgatója, Szajkó Lóránt fogalmazott - természetes volt, hogy jelentkeznek. A korlátozások negatív hatása - tette hozzá a cégvezető - különben is kisebb, mint a támogatás nagysága.
