Magyarország ügyét kiemeltnek tekintjük, reméljük, kedvező változást tudunk elérni a vízumügyben - közölte Peter MacKay, aki az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulós magyarországi megemlékezésein a kanadai delegációt vezeti. MacKay Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után nyilatkozott az MTI-nek.

"Szeretnénk normalizálni a vízumkérdéseket. Soha nem gondoltuk azt, hogy Kanada nem látna szívesen több magyar állampolgárt" - hangsúlyozta Peter MacKay. Hozzátette: Kanada valamennyi EU-tagországgal szeretné normalizálni a vízumgyakorlatot, nem diszkriminálják egyiküket sem. Megjegyezte

azt is, hogy bizonyos követelmények tekintetében előre kell lépni az Európai Bizottsággal.

Az észak-amerikai ország - miután 1994-ben eltörölte - 2001-ben vezetett be újra vízumkötelezettséget a magyar állampolgárokkal szemben, amikor megnövekedett a menekült státusért folyamodó Kanadába utazók, elsősorban romák száma.

Göncz Kinga az MTI-nek elmondta: a találkozón felvetődött, a vízumkérdésben a két fél szorosabb együttműködést alakítson ki annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a problémákat, hol is vannak pontosan fenntartásai a kanadai félnek.

"Érzékelek nyitottságot Kanada részéről a vízumügyben" - fogalmazott Göncz Kinga.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat jónak ítélte Peter MacKay, hozzátette azonban, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség. Ezek közé sorolta az energiabiztonság ügyét is, amelynek kapcsán kiemelte: Kanada energia szempontjából szuperhatalom, óriási potenciállal rendelkezik, ami Európa számára is lehetőséget jelent, hiszen az egyik legnagyobb földgázkitermelő ország, és hatalmas kőolajtartalékai is vannak, főleg az ország nyugati részén.

"Reméljük, újabb kereskedelmi lehetőségeket tudunk kiaknázni Magyarországgal" - tette hozzá a kanadai külügyminiszter.

Napirenden volt a megbeszélésen a két ország légitársaságainak szorosabb együttműködése is. Ez azt jelenti, hogy a Malév sűrítheti kanadai járatait; erre az állandó zsúfoltság miatt mutatkozik igény. Kiforrott tervek vannak egy magyar-kanadai ifjúsági csereprogram beindítására, az ezt célzó szerződést hamarosan aláírhatják.

A találkozón több nemzetközi kérdésről esett szó, egyebek között az előtérbe került volt szovjet utódállamok, Ukrajna, Fehéroroszország és Grúzia helyzetéről. Utóbbi kapcsán MacKay megjegyezte: Magyarország európai országként és NATO-szövetségesként számos vonatkozásban hasznos, Kanada számára is jól hasznosítható tapasztalatokkal rendelkezik a térségben.

"Nagyra értékeljük az afganisztáni magyar szerepvállalást, különösen a tartományi újjáépítésben vállalt feladatot" - jegyezte meg a kanadai külügyminiszter. Göncz Kinga ehhez hozzátette: Kanada Dél-Afganisztánban tölt be nemzetközi missziót, sokfajta tapasztalattal rendelkezik, és a magyar fél kérte, hogy ezeket osszák meg velünk. Kuba kapcsán mindkét miniszter azon az állásponton volt, hogy szükség és igény esetén szívesen segítenek egy ottani demokratikus átalakulás kialakításában.

Peter MacKay az MTI-nek elmondta: a tartomány, ahonnan származik, és ahol Halifax városa is van, a kanadai nemzet számára történelmi város, ahová az 1956-os magyar forradalom menekültjeinek többsége érkezett.

"Az óceán felől

hozzánk érkező magyarok számára ez volt Kanada kapuja, akárcsak korábban, a II. világháború után" - mondta a külügyminiszter.

Hozzátette: mintegy 38 ezer magyar érkezett Kanadába 1956. novembere után, és ebből az óceánparti tartományból folytatták   útjukat vonattal az ország belsejébe. Napjainkban több mint negyedmillió kanadai vallja magát magyar származásúnak. Stephen Harper kanadai miniszterelnök pénteken nyilatkozatban emlékezett meg az 1956-os szabadságharc ötvenedik évfordulójáról.    A Göncz-MacKay megbeszélésén jelen volt Vastagh Pál, Magyarország leendő kanadai nagykövete. A két külügyminiszter a találkozó után - díszvendégként - együtt tekintette meg az 1956-os forradalom és szabadságharc után Kanadába menekült emigránsok gálaestjét a Művészetek Palotájában.

 (MTI)