A növények egy része ugyanis nem képes megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni a megváltozott időjárási viszonyokhoz. Ha nem készül el időben egy valóban hatékony globális akcióterv, akkor a számítások szerint 80 éven belül eltűnik Európa növényfajainak fele.

A Gran Canaria csoport korábbi jelentése alapján az ENSZ 2002-es biodiverzitásról szóló ülésén már elfogadtak egy növényvédelmi stratégiát, csakhogy ez mára elavultnak számít, hiszen az eltelt négy év alatt jelentősen megváltoztak a klímamodellek. Az új vizsgálati módszereknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal pontosabb előrejelzéseket tudnak készíteni. A friss eredményeknek megfelelően szeptember közepén új stratégiát hirdettek ki, mely szerint átfogó kutatásokra van szükség a veszélyeztetett fajok azonosításához. Ezen kívül olyan modelleket is ki kell fejleszteni, melyekkel előre jelezhetővé válik, hogy a további melegedés esetén milyen növények kerülnek veszélybe.

A legújabb kutatások szerint 2055-re kipusztul az összes krumpli-, földimogyoró- és tehénbabfajta egynegyede, mivel eltűnik a termesztésükre alkalmas földek fele. De nem csak a mezőgazdasági szempontból fontos növényeket fenyegeti a klímaváltozás. A hegyekben élő fajok - például az óriás lobéliák - is kipusztulhatnak. A hőmérséklet emelkedése miatt ugyanis egyre magasabban fekvő - így hűvösebb - régiókba kényszerülnek, és előbb-utóbb eljutnak arra a szintre, ahol már nincs termőtalaj, csak kopár sziklák. Vagy egyszerűen elérkeznek a hegy csúcsára, ahonnan nem tudnak feljebb menni.