A térségben békefenntartókkal jelen levő Moszkva hivatalosan nem reagált, ám hallgatólagosan támogatja a két szakadár államot, melyek lakosságának 90 százaléka az utóbbi tíz évben orosz állampolgárságot kapott.

Grúzia azzal vádolja Moszkvát, hogy a területek elszakítását készíti elő. A két ország között emiatt egyébként sem felhőtlen viszony szeptemberben vált különösen borússá, miután a grúz hatóságok négy orosz tisztet kémkedés vádjával letartóztattak, és csak pár nap múlva adtak át Moszkvának.

Az orosz fél "provokációnak" tartotta a letartóztatást, és megkezdte a grúz állampolgárok kitoloncolását Oroszországból. Tíz nap alatt hétszáz főt utasítottak ki, hiányos tartózkodási engedélyek miatt. Egyikük az orosz főváros domogyedovói repülőterén kedden életét vesztette. A repülőtér szolgálata szerint szívinfarktus, a mentők szerint asztmatikus roham végzett vele, a jogvédők szerint azonban mindebben közrejátszhatott a kiutasítások szabálytalan lebonyolítása, a betegek vizsgálatának elmulasztása.

Eközben az orosz hatóságok újabb és újabb grúz bűnszövetkezetek lefüleléséről számolnak be. Számos grúz érdekeltségű, szabálytalanul működő étterem és kaszinó bezárása után egy pénzmosóhálózatot göngyölítettek fel. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség értesülései szerint mintegy tíz moszkvai pénzintézet, különböző alapítványokon keresztül több mint nyolcmilliárd dollárt juttatott Németországba, Ausztriába, a balti államokba, Izraelbe és Grúziába.

Az orosz vezetés azt gyanítja, hogy az összeg egy részét Tbiliszi fegyverkezésre költi, hogy erővel szerezze vissza a fennhatóságot Dél-Oszétia és Abházia felett. Az egykori szovjet fegyverek beszerzési forrása Moszkva szerint Bulgária, Litvánia és Lengyelország lehet, sőt az ukrán parlament kommunista frakciójának vezetője, Pjotr Szimonyenko szerint már Kijev is illegálisan juttatott el negyven tankot a dél-kaukázusi országba.

Tiltakozik a Moszkvai Helsinki Csoport

Semmi nyoma, hogy meg akarna szűnni a grúzok elleni hadjárat Oroszországban - mondta lapunknak a Moszkvai Helsinki Csoport (MHG) vezetője. Bár az orosz vezetés szerint a fokozott ellenőrzés az országban illegálisan tartózkodó külföldieket - jelenleg döntően grúziaiakat - érint, Ljudmilla Alekszejeva elmondta: nem egy esetben grúz nemzetiségű orosz állampolgárokat fenyeget a hatóság. - Most is egy ilyen 16 éves fiú ügyének tisztázásán dolgozom - mondta a jogvédő, hozzátéve, hogy országszerte folyamatosan érkeznek panaszok, főként olyanoktól, akiket a legális papírjaik ellenére akarnak kitoloncolni a hatóságok. (Ny. G.)