Kitoloncolás közben halt meg egy grúz Moszkvában
A repülõtér szolgálata szerint szívinfarktus, a mentõk szerint asztmatikus roham végzett vele, a jogvédõk szerint azonban mindebben közrejátszhatott a kiutasítások szabálytalan lebonyolítása, a betegek vizsgálatának elmulasztása. Tíz nap alatt mintegy hétszáz grúz állampolgárt toloncoltak ki Oroszországból, miután Tbiliszi és Moszkva kapcsolatai mélypontra kerültek annak nyomán, hogy a grúz hatóságok négy orosz tisztet kémkedés vádjával letartóztattak, és pár nap múlva átadtak Moszkvának.
- Semmi nyoma, hogy meg akarna szûnni a grúzok elleni hadjárat Oroszországban – mondta lapunknak a Moszkvai Helsinki Csoport (MHG) vezetõje. Bár az orosz vezetés szerint a fokozott ellenõrzés az országban illegálisan tartózkodó külföldieket – jelenleg döntõen grúziaiakat – érint, Ljudmilla Alekszejeva elmondta: nem egy esetben grúz nemzetiségû orosz állampolgárokat fenyeget a hatóság. – Most is egy ilyen 16 éves fiú ügyének tisztázásán dolgozom – mondta a jogvédõ, hozzátéve, hogy országszerte folyamatosan érkeznek panaszok, fõként olyanoktól, akiket a legális papírjaik ellenére akarnak kitoloncolni a hatóságok. – A moszkvai rendõrség egyébként megértéssel fogad minket, ám nem minden jogsértést szenvedõ személy jut el hozzánk - jegyezte meg Alekszejeva.
Eközben az orosz hatóságok újabb és újabb grúz bûnszövetkezetek lefülelésérõl számolnak be. Számos grúz érdekeltségû, szabálytalanul mûködõ étterem és kaszinó bezárása után egy pénzmosó hálózatot göngyölítettek fel.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség értesülései szerint mintegy tíz moszkvai pénzintézet különbözõ alapítványokon keresztül több mint 8 milliárd dollárt (!) juttatott Németországba, Ausztriába, a balti államokba, Izraelbe és Grúziába. (Emellett az egymilliósra becsült oroszországi grúz diaszpora hazautalásai Moszkva szerint elérik az évi négymilliárd dollárt, igaz néhány hete még csak félmilliárdra becsülték.)
Az orosz vezetés azt gyanítja, hogy az összeg egy részét Tbiliszi fegyverkezésre költi, - Grúzia az idén hivatalosan is 30-ról 220 millió dollárra emelte a katonai költségvetését - hogy erõvel szerezze vissza a fennhatóságot a 13 éve lényegében független Dél-Oszétia és Abházia felett, ahol Moszkva – amely hallgatólagosan támogatja a két el nem ismert állam függetlenségi törekvéseit - békefenntartókat állomásoztat.
Az egykori szovjet fegyverek beszerzési forrása Moszkva szerint többek között Bulgária, Litvánia és Lengyelország lehet, sõt, az ukrán parlament kommunista frakciójának vezetõje, Pjotr Szimonyenko tegnapi bejelentése szerint már Kijev is eljuttatott illegálisan negyven tankot a dél-kaukázusi országba.
Moszkvai tudósítónktól