Időzített nyugdíjbomba
Ha a tagállamok többsége nem tesz határozott lépéseket az időzített nyugdíjbomba hatástalanítására, az gyermekeink és unokáink kezében fog felrobbanni, a teher pedig elviselhetetlen lesz - figyelmeztetett a minap Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Az apropót az a friss európai bizottsági jelentés adta, amely szerint a tagállamok belső államadóssága 2050-re a GDP 200 százalékát is elérheti, ha nem vezetnek be sürgősen reformokat. Jelenleg átlag 63 százalék ez az arány a bruttó hazai termék arányában, miközben a stabilitási paktumban - az euróövezet "költségvetési bibliájában" - meghatározott küszöbérték 60 százalék.
Az Európai Bizottság figyelmeztet: csökken a születések száma, a második világháború utáni demográfiai robbanás nemzedéke nyugdíjba megy, miközben emelkedik a várható élettartam. Magyarországon - amelyet Almunia hat további tagországgal együtt a nagy kockázatúak közé sorolt a közfinanszírozás tekintetében - az 1952-54-ben született "Ratkó-gyerekeknek" a következő évtizedben esedékes nyugdíjba vonulását is figyelembe kell venni. Jelenleg az EU-ban négy munkaképes korú emberre átlagosan egy 65 év fölötti jut Ha a tendencia nem változik, az arány 2050-re egy a kettőhöz fog rosszabbodni - állítja Brüsszel, úgy vélve: ki kell használni az előrejelzések szerint 2017-ig tartó lehetőséget, hogy abszolút értékben még a foglalkoztatás növekedésére lehet számítani.
A siker kulcsának azt tartják: az emberek jobban egyensúlyozhassanak a munka és a család, illetve a magánélet között, és így több gyermeket vállalhassanak. Ezen túlmenően több munkahelyre, hosszabb aktív életszakaszra van szükség, valamint az idősek munkalehetőségeinek javítására, nagyobb termelékenységre, a bevándorlók jobb integrálására. - Növekszik azon 30-45 év közötti nők aránya, akik a gyermeknevelés, a karrier és az idős szülőkről való gondoskodás hármas terhét cipelik. Az oktatási rendszert és a munkabeosztást rugalmasabbá kell tenni, támogatandó, hogy akik akarják, a kívánt időben vállalhassanak gyermeket - figyelmeztetett Vladimír Spidla foglalkoztatási EU-biztos.
Még rosszabb a helyzet a világ harminc fejlett államát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint. Nemrégi jelentésében az áll: meg kell szabadulni bizonyos mítoszoktól, például attól, hogy ha elvonjuk az állásokat az idősebbektől, több jut a fiataloknak. (Miközben az EU-n belül a 24 évnél fiatalabbak közül minden ötödik munkanélküli.) A szervezet szakértői állítják: a mostani népességi tendenciák mellett 2050-re majdnem megduplázódik, 38-ról 70 százalékra nő az egy keresőre vetített inaktívak aránya; az Európai Unióban ráadásul egy keresőre juthat egy eltartott, zömében nyugdíjas. A kedvezőtlen tendenciát erősíti az önmagában örvendetes tény, hogy az európai idősek egyre tovább élnek. Ma egy idős férfi hét évvel, egy nő kilenc évvel többet él nyugdíjasként, mint harmincöt évvel ezelőtt.
A Világbank tavalyi tanulmánya szerint mind a nyolc, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott ország végrehajtott valamilyen reformot az utóbbi tíz évben - de többre van szükség. Az eddigiek érintették a nyugdíjkorhatár emelését, a járulék és a járadék szorosabb kapcsolatának megteremtését, valamint a kockázatok megosztását. Az állami, felosztó-kirovó rendszer mellett ma már mindenütt létezik önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás, néhány országban pedig - Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában - működik a második pillér is, amely kötelező a fiatal munkavállalók számára. Ám a Világbank úgy látja: uniós összehasonlításban a nyolcaknál a reformok ellenére is nagyok a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérten, miközben alacsony a tényleges, átlagos nyugdíjkorhatár. Ennek oka a korábbi munkaerő-gazdálkodásban keresendő, amikor éppen erőltették a korai visszavonulást a növekvő munkanélküliség miatt. A nyugdíj-biztosítási alapok 1999 és 2004 között minden évben hiányt mutattak Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában is. A Világbank "receptként" a nyugdíjak inflációs indexálását, azaz a béremelkedéstől való elszakítását, valamint a rokkantsági nyugdíj intézményének, illetve a mezőgazdasági dolgozóknak, a bányászoknak és más foglalkozási csoportoknak eddig adott korkedvezmények felülvizsgálatát javasolja.
