Né­zett­ség­ben és presz­tízs­ben fej-fej mel­lett a Sky News és a BBC News 24

A Rupert Murdoch auszt­rál-ame­ri­kai saj­tó­cé­zár bi­ro­da­lmá­hoz tar­to­zó Sky News csa­tor­na 1989-ben jött lét­re és hos­­szú ide­ig nem volt ver­seny­tár­sa a non­stop té­vés hír­szol­gál­ta­tás­ban a szi­get­or­szág­ban. A köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zió nyolc év­vel ké­sőbb in­dí­tot­ta el a BBC News 24 adá­sát és kö­zel tíz év­nek kel­lett el­tel­nie, amíg több­szö­rös át­szer­ve­zés, pro­fil­vál­tás után be­hoz­ta a Sky kez­de­ti elő­nyét. A ver­senyt mind­két csa­tor­na lát­ha­tó­lag él­ve­zi és en­nek ered­mé­nyét jól tük­rö­zi, hogy míg eb­ben az év­ben a Sky el­nyer­te a ran­gos Nem­zet­kö­zi Emmy-díjat a „breaking news” ka­te­gó­ri­á­ban, öt év óta elő­ször ma­radt alul a BBC News 24-gyel szem­ben a brit Ki­rá­lyi Te­le­ví­zi­ós Tár­sa­ság el­is­me­ré­sé­ért foly­ta­tott harc­ban. A ren­del­ke­zés­re ál­ló leg­fris­sebb ada­tok sze­rint a há­rom perc­nél töb­bet a kép­er­nyő előtt töl­tött né­zők kö­zött a Sky ará­nya 0,55, a BBC Newsé 0,56 szá­za­lék volt. A mű­hol­das csa­tor­ná­kat is fog­ni ké­pes ház­tar­tá­sok­ban a News 24-et 5,64 mil­li­ó­an, a Sky Newst 4,06 mil­li­ó­an kap­csol­ták be.

A Sky News a ta­va­lyi 7/7-es lon­do­ni met­ró­rob­ban­tá­sok­ról szó­ló tu­dó­sí­tá­sá­val ér­de­mel­te ki a ki­tün­te­tést, amely va­ló­ban fe­lejt­he­tet­len „él­mény” volt. Szak­mai szem­mel kü­lö­nö­sen im­po­ná­ló volt, ahogy az el­ső, el­lent­mon­dá­sos hí­rek nyil­vá­ nos­ság­ra ke­rü­lé­se után alig fél órá­val már az Aldgate met­ró­ ál­lo­más­ról je­lent­ke­zett a tu­dó­sí­tó, majd fo­lya­ma­to­san kap­ cso­lód­tak be a me­rény­le­tek szín­he­lyei, a kór­há­zak, a gya­nú­sí­tott brit mu­zul­má­nok la­kó­he­lyi kö­zös­sé­gei, po­li­ti­ku­sok és szak­ér­tők, az ese­mé­nyek kö­ve­té­se mel­lett elem­zé­sek­nek is te­ret ad­va. Ugyan­ilyen bá­mu­la­tos volt né­hány nap­ja a New York-i kis­re­pü­lő­gép ka­taszt­ró­fá­já­ra va­ló vil­lám­gyors és a vál­to­zó hely­zethez al­kal­maz­ko­dó re­a­gá­lás vagy az az igye­ke­zet, hogy tá­jé­koz­tas­sa­nak a bu­da­pes­ti za­var­gá­sok­ról. Mi­u­tán a Sky ke­res­ke­del­mi te­le­ví­zió­ként hir­de­té­sek­ből él, ér­de­kes vo­nás, hogy fon­tos „szto­rik” ki­bon­ta­ko­zá­sa szin­te nap, mint nap órák­ra ki­szo­rít­ja a rek­lá­mot, ne­héz­sé­get okoz­va a mar­ke­ting rész­leg­nek.

A BBC News 24 friss si­ke­ré­nek egyik ma­gya­rá­za­ta, hogy fo­ko­zó­dik a re­gu­lá­ris 1-es és 2-es adás­ba va­ló in­teg­rá­ci­ó­ja, egy­részt szi­mul­tán su­gár­zott hír­adás­ok­kal, más­részt a nagy­ágyúk – mű­sor­ve­ze­tők, tu­dó­sí­tók, kom­men­tá­to­rok – be­vo­ná­sá­val. Mind­két hír­csa­tor­na tö­rek­szik ar­ra, hogy több ere­de­ti ri­port­tal, tény­fel­tá­ró vizs­gá­lat­tal, el­mé­lyült elem­zés­sel ma­rasz­tal­ja a hí­rek­be csak pil­la­na­tok­ra be­le­sza­go­ló né­ző­ket. Ezek­nek a költ­sé­ge­sebb blok­kok­nak unos-un­ta­lan va­ló is­mét­lé­se vi­szont el­ri­aszt­ja a hír­éhes kö­zön­sé­get.

Mű­kö­dé­si fel­tét­ele­i­nek, tu­laj­do­ni hát­te­ré­nek más­sá­ga el­le­né­re a Sky hír­té­vét épp­úgy nem le­het el­fo­gult­ság­gal vá­dol­ni, mint a BBC News 24-et. A ki­egyen­sú­lyo­zott tá­jé­koz­ta­tás je­gyé­ben kü­lö­nö­sen a bel­po­li­ti­kai ese­mé­nyek­ről szó­ló je­len­té­sek kap­csán mind­két csa­tor­nán egy­for­mán han­got kap mind­há­rom nagy párt kép­ vi­se­lő­je. (R. Hahn Veronika, London)

Ame­ri­ká­ban há­rom a kis­lány

Igaz­sá­gos és ki­egyen­sú­lyo­zott – szól a leg­nép­sze­rűbb ame­ri­kai hír­te­le­ví­zió a FoxNews jel­mon­da­ta, és csak az a kér­dés, ho­gyan bír­ják ezt ma­guk­ról nap­já­ban két­száz­szor ne­ve­tés nél­kül el­mon­da­ni. A FoxNews ugyan­is se nem fa­ir a li­be­rá­lis ol­dal­lal, se nem pró­bál­ja pa­ti­ka­mér­le­gen mé­rics­kél­ni, hogy me­lyik ol­dal­ról men­­nyit és mit mond. Leg­né­zet­tebb mű­so­rai ép­pen azok, ame­lyek­ben a jobb­ol­dal megmondóemberei kí­mé­let­le­nül le­sze­dik a ke­reszt­vi­zet az Ame­ri­ka pu­ha al­test­ét rá­gó de­mok­ra­ta pár­ti fér­gek­ről.

Té­ve­dés len­ne azon­ban azt hin­ni, hogy a FoxNews a tu­laj­do­nos vagy ne­tán a szer­kesz­tők po­li­ti­kai né­ze­tei mi­att eny­­nyi­re job­bos. A Fox szó­ra­koz­ta­tó te­le­ví­zi­ó­ja oly­kor na­gyon is li­be­rá­lis mű­so­ro­kat su­gá­roz, itt megy pél­dá­ul a kon­zer­va­ti­viz­mus­sal a leg­na­gyobb rossz­in­du­lat­tal sem vá­dol­ha­tó Simpsons rajz­film­so­ro­zat. A po­li­ti­kai ol­dal­vá­lasz­tás mö­gött hi­deg üz­le­ti szá­mí­tás hú­zó­dik meg. A jól be­ve­ze­tett, év­ti­ze­des előn­­nyel in­dult CNN-t „sa­ját pá­lyán” nem le­he­tett meg­ver­ni, a ve­tély­társ szán­dé­ko­san vá­lasz­tott más utat. A vi­lág­ra nyi­tott, ren­ge­teg kül­föl­di szto­rit fel­dol­go­zó glo­bá­lis hír­té­vé ki­fe­je­zet­ten „elitista”, ami a ten­ger­par­ti sá­vo­kat le­szá­mít­va nem tet­szik az át­lag ame­ri­ka­i­nak. Vi­szont en­nek is van pén­ze au­tó­ra, meg min­den más­ra, a ke­resz­tény jobb­ol­da­li né­ző ép­pen an­­nyit ér, mint a li­be­rá­lis vá­ro­si, úgy­hogy a FoxNews Ame­ri­ká­ra, ezen be­lül pe­dig a „vi­dé­ki” Ame­ri­ka íz­lé­sé­re kon­cent­rál. Adá­sai ol­dot­tab­bak, hír­köz­lé­se sok­szor gyor­sabb, mint a kon­ku­ren­ci­áé.

A szer­kesz­té­si el­ve­i­ben jó­val mér­ték­tar­tóbb CNN a fő mű­sor­időt te­kint­ve az ira­ki há­bo­rú előt­ti idő­szak­ban szo­rult le az el­ső hely­ről. Ma a FoxNewsnak es­tén­ként már két­szer an­­nyi (csak­nem 1.6 mil­lió) né­ző­je van. A hír­té­vék mű­faj­te­rem­tő­je az­zal vi­gasz­tal­hat­ja ma­gát, hogy a szál­lo­dák­ban és re­pü­lő­te­re­ken vi­lág­szer­te az ő adá­sát né­zik: glo­bá­lis pi­a­ca, ér­zel­mi és ér­tel­mi be­fo­lyá­sa sok­szo­ro­san meg­ha­lad­ja a ve­tély­tár­sa­két. A CNN újab­ban be­ve­zet­te azt is, hogy a szé­les­sá­vú internetfel­használók sze­rény dí­jért több pár­hu­za­mos csa­tor­nán a stú­di­ó­ba be­ér­ke­ző „nyers” tu­dó­sí­tá­so­kat is néz­he­tik.

A két nagy ame­ri­kai hír­té­vé ár­nyé­ká­ban évek óta pró­bál meg­él­ni egy har­ma­dik. Az MSNBC előbb gaz­da­sá­gi hí­rek­re sza­ko­so­dott, ám ez nem volt elég a bol­dog­ság­hoz, újab­ban a fi­a­ta­labb kor­osz­tályt pró­bál­ja meg­nyer­ni ma­gá­nak. A hír­té­vé drá­ga mű­faj, in­kább vi­szi a pénzt, mint hoz­za, ám Ame­ri­ká­ban va­la­mi­ért há­rom is van be­lő­le, le­het vá­lasz­ta­ni. (Horváth Gábor, Washington)

Russia Today: Ab­lak a Kreml

A cé­lunk, hogy meg­is­mer­tes­sük, mit gon­dol a vi­lág­ról Orosz­or­szág, ez ugyan­is a kül­föl­di adók­ból saj­nos nem min­dig de­rül ki – mond­ta egy év­vel ez­előtt, az el­ső an­gol nyel­vű orosz hír­csa­tor­na in­dí­tá­sa­kor az adó 25 (!) éves fő­szer­kesz­tő­je. Margarita Szimonjan a hi­va­ta­los ál­lás­pont köz­ve­tí­té­sét ígér­te, és ezt a mű­hol­don fog­ha­tó el­ső­sor­ban Nyu­gat­nak szó­ló csa­tor­nán be is tar­tot­ta. Az ál­la­mi költ­ség­ve­tés­ből ka­pott évi 30 mil­lió dol­lár­ból gaz­dál­ko­dó csa­tor­na 24 órás mű­sor­ide­jé­nek fe­lét hí­rek­re szán­ja - emel­lett ne­gyed­órán­ként fris­sí­tett hír­sza­la­got fut­tat a kép­er­nyő al­ján. Az adó be­val­lot­tan nem akar­ta fel­ta­lál­ni a „me­leg­vi­zet”, szer­ke­ze­té­ben a CNN, BBC, Euronews hír­csa­tor­nák­hoz kí­vánt iga­zod­ni.

A csa­tor­ná­nál 200 fős tech­ni­kai sze­mély­zet mel­lett 300 új­ság­író dol­go­zik, akik egy ré­sze kül­föl­di, dön­tő­en brit és ame­ri­kai. Az orosz tech­ni­kai sze­mély­zet fi­ze­té­sé­nek al­só ha­tá­ra ezer dol­lár kö­rül van, a kül­föl­di új­ság­írók akár hét­ezer dol­lárt is meg­ke­res­nek ha­von­ta. Hat mű­hol­don fog­ha­tó, így az egész vi­lá­gon el­ér­he­tő, hi­szen a Russia Today ab­la­ka nem azért nyílt, hogy ki­néz­zen raj­ta Orosz­or­szág, ha­nem, hogy be­néz­zen raj­ta a Nyu­gat. Amen­­nyi­re a Kreml­nek ez meg­fe­lel. (Nyilas Gergely, Moszkva)

A lus­ta új­ság­írók ked­venc adó­ja

Né­met­or­szág­ban há­rom je­len­tő­sebb hír­te­le­ví­zió mű­kö­dik, de egyik sem önál­ló­an, csu­pán a hí­ rek­ből él. Po­li­ti­kai pár­tok­hoz va­ló kö­zel­ség, egy­ér­tel­mű po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­ák nem­igen fe­dez­he­tők fel egyik adón sem.

A Phoenix a két köz­szol­gá­la­ti csa­tor­na, az ARD és a ZDF kö­zös hír­te­le­ví­zi­ó­ja ki­lenc­ven mun­ka­társ­sal. A lus­tább új­ság­írók ked­venc adó­já­nak is le­het ne­vez­ni, mert élő­ben köz­ve­tí­tik a par­la­men­ti vi­tá­kat és a fon­to­sabb saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­kat, így szá­mos hír­lap­író már csak a té­vén kö­ve­ti eze­ket az ese­mé­nye­ket. Emel­lett do­ku­men­tum­fil­mek, po­li­ti­kai port­rék és be­szél­ge­tős mű­so­rok sze­re­pel­nek a csa­tor­na prog­ram­ján. Évi költ­ség­ve­té­se 30 mil­lió euró, amit a te­le­ví­zi­ós elő­fi­ze­té­si dí­jak­ból fe­dez­nek.

A leg­né­zet­tebb hír­te­le­ví­zió a ProSieben.Sat1 ke­res­ke­del­mi adó-csa­lád­hoz tar­to­zó N24, amely­nek pi­a­ci ré­sze­se­dé­se épp csak el­éri az egy szá­za­lé­kot. Ez tu­laj­don­kép­pen egy óri­á­si hír­stú­dió, amely 175 mun­ka­tár­sá­val a té­vé­csa­lád há­rom má­sik adó­já­nak hír­mű­so­ra­it is gyárt­ja. Nagy hang­súlyt fek­tet­nek a gaz­da­sá­gi és a tőzs­dei hí­rek­re, de leg­főbb erős­sé­gük, hogy igye­kez­nek a stú­di­ó­ba meg­hí­vott szak­ér­tők­kel azon­nal kom­men­tál­ni a hí­ re­ket. Az es­ti adás­idő­ben szín­vo­na­las do­ku­men­tum­fil­me­ket és tu­do­má­nyos mű­so­ro­kat is el le­het csíp­ni, ha már a né­ző­nek ele­ge van a na­pi tör­té­né­sek­ből. A har­ma­dik, az RTL cso­port­hoz tar­to­zó N-TV is ha­son­ló jel­le­gű, bár ki­csit mint­ha gyen­gébb mi­nő­ség­ben és ren­ge­teg rek­lám­szü­net­tel ad­ná ugyan­ezt. Itt érez­he­tő leg­job­ban a hír­té­vék prob­lé­má­ja: ha ke­vés a va­ló­di hír, ak­kor egy fél óra után néz­he­tet­len­né vá­lik a mű­sort, mert foly­ton ugyan­azt is­mé­tel­ge­tik. (Inotai Edit, Berlin)

He­te­ken be­lül de­bü­tál a „fran­cia CNN”

Ugyan las­san egy­éves ké­sés­ben van már, de no­vem­ber utol­só nap­ján még­is be­in­dul a CNN fran­cia meg­fe­le­lő­je, az éj­jel-nap­pa­li hír­szol­gál­ta­tás­ra be­ren­dez­ke­dő France 24. A pár­hu­zam ko­ránt­sem eről­te­tett: Jacques Chirac két év­ti­zed­del ez­előtt, még mi­nisz­ter­el­nök­ként meg­fo­gal­ma­zott öt­le­tét Ame­ri­ka két ira­ki há­bo­rú­ja csak meg­erő­sí­tet­te. Pá­rizs egy­re in­kább úgy érez­te: az an­gol­szász or­szá­gok­hoz ké­pest po­zí­ci­ót ve­szít, s en­nek rész­ben a kom­mu­ni­ká­ció, azon be­lül is az an­gol nyelv el­ter­jedt­sé­ge az oka. A fran­ci­á­kat so­kan nyel­vi so­vi­nisz­tá­nak tart­ják, de fi­gye­lem­re­mél­tó, hogy a France 24 két csa­tor­ná­ja kö­zül csak az egyik ad ki­zá­ró­lag fran­ci­á­ul, a má­si­kon az an­gol­lal, a spa­nyol­lal és az arab­bal kell majd osz­toz­nia Moliere nyel­vé­nek.

Az el­ső fran­cia hír­csa­tor­na azok­ban a vi­lág­ré­szek­ben lesz fog­ha­tó, ami Pá­rizs sze­rint szá­mít: Eu­ró­pán kí­vül a Kö­zel­-Ke­le­ten, az Egye­sült Ál­la­mok fő­vá­ro­sá­ban, il­let­ve New York ál­lam­ban, va­la­mint Af­ri­ká­ban. A Brüs­­szel jó­vá­ha­gyá­sá­val már­is 95 mil­lió eurós ál­la­mi tá­mo­ga­tást ka­pott France 24 évi 80 mil­li­ó­ból gaz­dál­kod­hat. A té­vé­né­zők tíz­mil­li­ó­i­ért na­pon­ta meg­küz­dő köz­szol­gá­la­ti France Télévisions, il­let­ve (pri­vát) TF1 Groupe ez­út­tal tu­laj­do­nos-, és mun­ka­tár­sak­ká let­tek, az új­ság­írók to­bor­zá­sa pe­dig je­len­leg is fo­lyik a hír­csa­tor­ná­nál. (Szőcs László, Brüsszel)

'Ha mindenki a CNN-t nézi, akkor mit néz a CNN?' - Al-Dzsazíra-hirdetés