Mostanában úgy kel föl reggelente Gárdonyi László díszlettervező, a Mafilm Szcenika Kft. (MSZ) vezetője, hogy nem tudja, megindul-e aznap a fölszámolási eljárás a cége ellen. Bármikor megindulhat ugyanis. Hárman is kezdeményezték ezt azok közül a filmes kisvállalkozók közül, akiknek a cég régóta tartozik munkájuk után. Információnk szerint már a 400 millió forintot is meghaladja az MSZ összes tartozása, ebből 150 millió az Erste Banknál júniusban lejárt hitelkövetelés. A bank előbb moratóriumot adott, majd leltározott - erről korábban beszámoltunk. De pénzt azóta sem kap, ezért a tulajdonába került az MSZ fóti kültéri berendezéseinek és díszleteinek (az ún. backlot-nak) egy része, amelyet a követelés biztosítékaként kötöttek le. A banké lett például a több külföldi produkcióban látható Notre-Dame-makett és a barakktábor Koltai Sorstalanság-filmjéből.

Arról is hírt adtunk, hogy az MSZ csődhelyzetének rendezése érdekében Marosi György, a Díjhátralék Kezelő Zrt. (DHK) vezérigazgató-helyettese és Gárdonyi olyan megoldást talált ki, hogy a DHK 170 millióért megvásárolná a díszleteket, ebből 100 milliót azonnal megkapna a bank, ahol a maradék 50 milliós tartozásra további moratóriumot adnának, 70 millióból pedig a beszállító kisvállalkozókat fizetnék ki. Gárdonyi úgy véli, így lélegzethez jutnának, annál is inkább, mert az átmeneti pangás után éledezik a piac: jövőre több gyártási megrendelésre számíthatnak külföldi produkcióktól. A nagyobb bevételből törleszteni lehetne az adósságot és azt a lízingdíjat is (öt évre szóló összesen 250 millió forintot), amelyért visszavásárolhatnák a díszleteket. A DHK ehhez a lízingmegállapodáshoz az MSZ-ben 51,2 százalékban tulajdonos Mafilm Zrt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) garanciáját kérte, ám egyikét sem kapta meg. (Az MMK jelenleg az ÁPV Zrt. mellett kisebbségi tulajdonosa a Mafilm Zrt.-nek, de törvényi rendelkezés alapján hamarosan a teljes filmgyári vagyon a tulajdonába kerül.) Így a megállapodás sem jött létre.

Marosi, aki korábban Mafilm-vezérigazgató is volt, most elmondta lapunknak: ajánlata eredeti formában már nem áll fenn, de az továbbra is kész segíteni a helyzet megoldásában. Szerinte a hazai filmszakmának erkölcsi és anyagi kárt okozna, ha fölszámolnák az MSZ-t. Tóth Erzsébet, a filmgyári zrt. igazgatótanácsának elnöke, egy személyben az MMK főtitkára érdeklődésünkre megjegyezte, az MMK az általa kezelt közpénz terhére semmiféle garanciát nem vállalhat. Ha viszont megtörténik az említett vagyonátruházás, a közalapítványnak azonnal kezelnie kell a problémát - az akkori állapotnak megfelelően. Ehhez hozzátette, természetesen alapvető érdekük, hogy a fóti filmgyári telep működése biztosítható legyen, amelynek fontos része a díszletezési munka folytatása is.

Tolmár Tamás, a Mafilm Zrt. vezérigazgatója először is leszögezte, az MSZ mára - a mintegy 900 millióra csökkent éves bevétel ellenére is - tartósan veszteségessé vált, és ennek alapvető oka a rossz gazdasági tevékenysége. (Gárdonyi szerint a filmes bérmunkák csökkenésén túl a megrendelők kései fizetései miatt adósodtak el.) A Mafilm-vezér úgy látja, a sok improduktív alkalmazott foglalkoztatása, az elavult működési struktúra juttatta oda az MSZ-t, hogy már a zrt.-nek is tartozik 50 millió forint összegű bérleti díjjal (a Fóton használt ingatlanért). A megoldás olyan működés kialakítása, amely nyereséges - szögezte le. Ennek érdekében azonban a többségi tulajdonos zrt. korábban nem tudott beavatkozni, mert az MSZ - Marosi vezérigazgatósága idején készült - alapító okirata a döntésekhez 75 százalékos tulajdonosi többséget ír elő. A változtatásokhoz, végül Gárdonyi leváltásához azonban a kisebbségi tulajdonosok nem járultak hozzá.

A kör ezzel bezárult. Hacsak csoda nem történik, a Mafilm eddig legnagyobb bevételt hozó leányvállalatát fölszámolják. A bankárok pedig kereshetik, ki veszi meg a fóti Notre-Dame-ot.

Bármikor megindulhat a fölszámolási eljárás