Moszkva csapatkivonást követel Grúziától
A Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet által a sajtónak kiosztott határozattervezet továbbá követeli, hogy Grúzia ne költöztesse a szorosba a grúzbarát abház kormányt, amely Abházia 1994-es de facto függetlenné válásától mostanáig tbiliszi száműzetésben élt.
A Kodori-szorost több mint tíz esztendeje a szvánok (egy kis kaukázusi nép) milíciája ellenőrizte, amely csak formailag volt Tbiliszinek alárendelve. De júliusban lázadással vádolták meg a körzeti adminisztráció vezetőjét, majd grúz csapatokat vezényeltek a térségbe. Mihail Szaakasvili grúz elnök nemrég átkeresztelte a Kodori-szorost Felső Abháziára, és odaköltöztette az általa ellenőrzött abház ellenkormányt. A szakadár abházok és orosz szövetségeseik azt gyanítják, hogy Tbiliszi az 1994-ben Moszkvában kötött tűzszünetet megszegve, erővel ismét ellenőrzése alá akarja vonni egész Abháziát.
Az orosz határozattervezet felszólítja Grúziát, hogy tartsa tiszteletben a BT-határozatokat és a kétoldalú megállapodásokat, köztük az 1994-es tűzszünetit, illetve tartózkodjon a szélsőséges megnyilvánulásoktól és a provokatív cselekményektől. Ez utóbbi követelések az elmúlt hét incidenseire utalnak. A grúz hatóságok ugyanis kémkedés gyanújával Tbilisziben őrizetbe vettek négy orosz katonatisztet, majd hétfőn az EBESZ-en keresztül visszaengedték őket Oroszországba. Moszkva a tisztek elengedése ellenére egy sor büntetőintézkedést vezetett be Grúzia ellen, felfüggesztette vele a közlekedési kapcsolatot és a postaforgalmat.
Az orosz BT-határozattervezet benyújtásával egy időben az Egyesült Államok felszólította Moszkvát, hogy oldja fel a Grúzia elleni embargót, és kérte a két felet, hogy tárgyalásos úton oldja meg ellentétét. Grúzia pedig felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a közös fekete-tengeri határuk közelében folytatott haditengerészeti gyakorlatával, mert az szerinte veszélyezteti a térség békéjét és megsérti az ENSZ alapokmányát.
Oroszország felgyorsíthatja csapatainak kivonását
Oroszország meggyorsíthatja Grúziában állomásozó csapatainak kivonását - közölte Szergej Ivanov védelmi miniszter szerdán. Ivanov, aki a kirgizisztáni Biskekben nyilatkozott, az orosz katonák biztonsági problémáival indokolta a grúziai Ahalkalkiban és Batumiban még a szovjet időkből fennmaradt két támaszpont és tbiliszi törzsük felszámolásának esetleges felgyorsítását. "Gondolom, mindenki számára világos, milyen körülmények között vannak az orosz katonák és tisztek" Grúziában - mondta Ivanov a RIA Novosztyi szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap állást foglalt a csapatkivonás folytatása mellett, még mielőtt a grúz hatóságok hazaengedték a kémkedéssel vádolt négy orosz tisztet. Ezután megérkezett az orosz alsóházba az a még ratifikálatlan orosz-grúz megállapodás, amely rögzíti a csapatkivonás menetrendjét, 2008-as határidőt szabva a befejezésére.
Mindamellett Oroszország keddtől közlekedési és postai embargó alá helyezte Grúziát, hiába kérte az Egyesült Államok és NATO a szankcióktól való eltekintésre az orosz tisztek (EBESZ-közbenjárással megejtett) hazaengedése után médiajelentések szerint.
A duma szerdán a szankciókat megerősítő, és a grúz hatóságok oroszellenes politikáját elítélő határozat hozatalát tűzte napirendre, tervezve a Grúziába irányuló pénzátutalások felfüggesztését lehetővé tevő törvény elfogadását is.
A Kommerszant című független moszkvai lap szerint Oroszországban grúzellenes kampány kezdődött, amely kiterjed a grúzok kezében lévő oroszországi cégek, üzletek, vendéglők, valamint a vendégmunkások tömeges hatósági vizsgálatára is a gazdasági háború újabb lépéseként.
Putyin óva inti Grúziát "a provokációktól és zsarolástól"
Vlagyimir Putyin "senkinek sem tanácsolja, hogy a provokációk és a zsarolás nyelvén beszéljen Oroszországgal" a Grúziával kiéleződött válságban. Az orosz elnök az alsóházi frakciók vezetőinek mondta ezt szerdán a Kremlben, megadva az alaphangját egy kemény dumanyilatkozatnak, amely támogatja az Oroszország által Grúziára kivetett közlekedési embargót, s elítéli a grúz vezetőség "oroszellenes és antidemokratikus" politikáját.
Ezzel egy időben Szergej Lavrov külügyminiszter Strasbourgban ismét kijelentette, hogy Mihail Szaakasvili grúz elnök "nem teljesen alkotmányos módon hatalomra jutott" rendszere külföldi "pártfogókkal" rendelkezik. Oroszország keddtől közlekedési és postai embargó alá helyezte Grúziát, hiába kérte az Egyesült Államok és NATO a szankcióktól való eltekintésre, miután a grúz hatóságok (EBESZ-közbenjárással) hazaengedték a múlt héten kémkedés vádjával vizsgálati fogságba helyezett négy orosz tisztet.
Oroszország fenntartja magának a jogot annak eldöntésére, hogy "miképpen alakítsa Grúziához fűződő kapcsolatait gazdasági-kereskedelmi és kulturális téren" - mondta Lavrov az Európa Tanácsban az Interfax szerint, egyben megerősítve a grúziai orosz bázisok kiürítésének folytatását.
Előzőleg Szergej Ivanov védelmi miniszter Biskekben jelezte: Oroszország akár meg is gyorsíthatja a grúziai Ahalkalkiban és Batumiban még a szovjet időkből fennmaradt két támaszpont és tbiliszi törzsük felszámolását, hogy óvja katonáinak biztonságát. Maga Putyin még az orosz tisztek hazaengedése előtt állást foglalt a csapatkivonás folytatása mellett. Ezután megérkezett a dumába az a még ratifikálatlan orosz-grúz megállapodás, amely rögzíti a csapatkivonás menetrendjét, 2008-as határidőt szabva a befejezésére.
(MTI)
