Woodward - akit gyakran azzal vádolnak, hogy túlságosan közel áll a Bush-adminisztrációhoz és ezzel megtagadja a tényfeltáró újságírásban játszott korábbi úttörő szerepét - arról ír könyvében, hogy Bush nem mond igazat az iraki erőszakról.

Tényekkel, egyebek között hírszerzési információkkal cáfolja a kormánynak azokat az állításait, hogy Irakban javul a biztonsági helyzet. Azt írja, hetente 800-900 támadás éri az országban állomásozó amerikai csapatokat, amiről a Bush-kormány hallgat. A Fehér Ház és a Pentagon nem vallja be, hogy az iraki biztonsági helyzet folyamatosan romlik, az erőszak fokozódik.

Woodward azt is feltárja, hogy az iraki háborút illetően Bush és Dick Cheney alelnök egyik fő tanácsadója Henry Kissinger, Richard Nixon egykori elnök külügyminisztere. Woodward szerint Kissinger újra akarja harcolni a vietnami háborút, amelyet nézete szerint Amerika azért nem nyert meg, mert elvesztette az akaraterejét. Kissinger szerint a győzelem jelentheti az egyetlen kiutat a jelenlegi iraki válságból.

Woodward - aki több mint 200 interjú alapján két év alatt készítette el a Bush-kormány működéséről szóló könyvsorozatának harmadik részét, A tagadás állapota címmel - azt állítja: Bush tökéletesen meg van győződve arról, hogy helyes irányban vezeti az Egyesült Államokat. A Fehér Házban republikánus politikusoknak egy találkozón azt mondta: nem rendel el csapatkivonást Irakból, még akkor sem, ha csak Laura felesége és Barney kutyája maradnak háborús politikájának egyedüli támogatói.

Bob Woodward a legismertebb amerikai újságírók egyike, ő volt az, aki 1972-ben Carl Bernsteinnel közösen a The Washington Post riportereként felfedte a Watergate-botrányt, amely végül Richard Nixon elnök lemondásához vezetett.

Woodward több nagy sikerű könyv szerzője, általában hatalmas tényanyagra alapozva, interjúkat, felvételeket, dokumentumokat felhasználva, regényszerű formában tárja fel a valós eseményeket; az irodalmi kritikusok egy része azonban stílusát nehézkesnek, erőltetettnek találja. (MTI)