Szezont a fazonnal

Az ember nem lehet olyan öreg, hogy ne tudják meglepni. Szeptember 25-én reggel engem is sikerült meglepni: Schmitt Pál a vele készült interjúban arról beszélt, hogy miért állt mikrofon elé magánemberként a Kossuth téren. Megvan a véleményem a lépéséről, de nem ez volt meglepetésem tárgya. Tőle kellett megtudnom, hogy a fehér szín a nők elleni erőszak miatti tiltakozás színe - na meg a békéé...
Meglepődtem, mert jóllehet több éve dolgozom egy nőszervezetben, régóta harcolok a nők és férfiak esélyegyenlőségéért, és elkötelezett híve vagyok a családon belüli erőszak elleni szigorú és következetes intézkedések meghozatalának, de még nem hallottam a fehér színt ekként emlegetni. Meglepődtem azért is, mert nem tudtam, hogy a Fidesz alelnökének a békét jelképező színről az jut eszébe, hogy bizony Magyarországon is jelen van a nők elleni erőszak. Legfőképpen persze azon lepődtem meg, hogy ha ezt tudja, akkor azt miért nem, hogy a pártja kormányzása alatt fel sem vetődött, mit kellene tenni azért, hogy ne legyen hetente egy nő vagy gyermek áldozata a családon belüli erőszaknak. És egyáltalán, hogy jön most a társadalmi megbékélés gondolatához a nőkkel szembeni erőszak ellen fellépés nemes célja?
Meglepődnék, ha ezt a Kossuth téri szónokok bármelyike érthetően és világosan megmagyarázná!

Rózsáné dr. Lupkovics Marianna

A szebbik orca

A politikusok mindig hazudnak - tartja a népi bölcselet. És amikor ez ismételten bebizonyosodik, néhányan nagyon elámulnak - vagy legalábbis úgy tesznek, mintha csodálkoznának.
Persze azok a politikusok "csodálkoznak" a legjobban, akik szintén nem mennek a szomszédba egy kis füllentésért. A politika pedig már csak ilyen! Ha valaki a színtiszta igazat mondja (ha egyáltalán létezik ilyen), akkor elveszíti a választásokat, mert mi, választópolgárok, nem szeretjük elhinni azt, hogy az életminőségünk csak lassan, fokozatosan, akár visszaesésekkel tarkítottan, a gazdaság és saját teljesítményünk arányában változhat. De ha valaki túl nagyot hazudik - teszem azt, azt állítja, hogy holnaptól kolbászból lesz a kerítés -, azt sem vesszük be. Mi, választópolgárok, a realitásoknál csak egy picit látjuk rózsaszínűbbnek a jövőt, ezért hajlamosak vagyunk arra szavazni, aki hihetőbben, hitelesebben hazudik. A hitelesen hazudó politikusokkal tulajdonképpen egy kicsit öszszekacsintunk, ezért a mi "hibánk" is, ha ők győznek a választásokon.
De ez így van a mindennapi életben is. Ha valaki férjhez akar menni vagy feleséget akar szerezni, az mindig a szebbik orcáját mutatja a másiknak. Aztán a házasság első hónapjaiban rendszerint előbukkan az igazi énünk, de ez még nem jelenti azt, hogy rögtön el is kell válnunk. Ha már a házasság mellett döntöttünk, akkor adjunk egy kis időt - mondjuk négy évet - önmagunknak ahhoz, hogy összecsiszolódjunk, hogy bebizonyíthassuk tisztességes szándékainkat. Főleg, ha a házassági szerződés nem is igen teszi lehetővé és célszerűvé a korai, elkapkodott válást.

Sipos László ,Budapest

Fütty, kultúra

A lap szeptember 12-i számban több írásban is foglalkoztak a "szétfütyülés kultúrájával" (Füttyvádak, motivációk és a kultúra, Ausztriában mértékletesek, A "héklizés" hagyománya, Német ellentüntetések).
Az én sosem felejthető fütty- emlékem 2001. május 21-éhez köthető. A graduáltak avatásával egybekötve, ekkor ünnepelték az Egyesült Államok egyik (talán a) legrangosabb egyetemének, a Yale University (New Haven, Connecticut) 300 éves évfordulóját. A patinás egyetem az alkalomhoz illően nagyágyúkkal rukkolt ki, május 20-án az egykori diákok képviseletében Hillary Clinton beszélt egyeteméről és pályájáról, május 21-én pedig, a 11 "Honorary Degree"-t átadását követően G. W. Bush, az Egyesült Államok elnöke - a Yale egykori hallgatójaként - mondott köszönetet a díszdoktorok nevében. Amikor az emelvényről felkonferálták a republikánus Bush elnököt, a köztudottan demokrata szellemű Yale udvarán "Demokráciát akarunk", "Tiltakozunk a félelem ellen", "Szégyent hoztál ránk" feliratú transzparensek emelkedtek föl a semmiből és hatalmas füttykoncert tört ki. (Mifelénk ez a manőverezés hagyományosan csak a jobboldal eszköze. Lett légyen terem, tér, kegyeleti megemlékezés, megszólalnak a sípok, temetőben a kereplők, miniszterelnöki beszéd közben a "szétfütyülők".) Bush a mikrofonhoz érve éppen csak megköszörülte a torkát és a füttyögés megszakadt. Varázsütésre olyan sűrű, néma, tiszteletteljes csönd lett, hogy még a falevelek zizzenését is hallottam. A tömeg az első szótól az utolsóig néma csöndben hallgatta végig az elnököt. A tisztelet nem a politikusnak, hanem a szónoknak adatott, aki azért jött, hogy minket, engem, valamennyi jelenlévőt megszólítson.
Személyes tapasztalatom, hogy a Busht kifütyülők tudták, hogy "a szónokba nem illik belefojtani a szót" (Inotai Edit), "az indulat visszaüt" (Szászi Júlia) és hogy "a romboló jelenség ellentmond a polgári ethosznak" (Gerő András).

László Katalin dr., Budapest

Baloldali fogalomzavar

Hiller István, az MSZP elnöke közleményt fogalmazott meg az Orbán Viktorral készített CNN-interjú után, melyben a rendszerváltozás utáni politika legcinikusabb, leghazugabb mondatát vélte felfedezni: "én sem hazudtam soha az embereknek". Pártelnök úr nem volt rest ezzel a kijelentésével rangsorolni az őszödi "beismerést" (sic!) és Orbán Viktor '98-as be nem tartott ígéreteit.
Ezúton szeretném felhívni minden összehasonlítgató figyelmét a következőkre:
Nem ugyanazt jelenti a nyilvánvaló hazugság és az ígéret be nem tartása. Amikor Orbán Viktor '98-ban azt ígérte a választóinak, hogy nem akar a kisgazdákkal koalícióra lépni, nem hazudott. Nem akart. Ígért adóreformot, ingyengyógyszert, egészségügyi bérduplázást. Ezt tervezte. Ember tervez, Isten végez. A hazugság az, amikor valaki az ígéret pillanatában is pontosan tudja, hogy betartani azt teljességgel lehetetlen. Miniszterelnökünk tudta. Az MSZP is tudta. Az SZDSZ-nek is tudnia kellett. De ígértek. Nem az a baj, hogy utána nem tudták betartani. Még az sem lenne baj, ha egy kicsit módosítanának eredeti elképzeléseiken. Dehogy!
Inkább az a probléma, hogy saját bevallásuk szerint sem mondtak igazat az ígérgetések máig véget nem érő szakaszában.
A minap hazudtam a páromnak. Ígértem, hozok karfiolt is a zöldségestől. Nem volt. De ki csinálna oly "böszmeséget", hogy előző nap tudomást szerez a karfiolhiányról, és ennek ellenére beígéri? Aki hazudik. Pedig Nagy Feró régóta mondja: "aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop, hazudni, csalni csúnya dolog".

Drótos Norbert, Miskolc

Tüntetők és tüntetések

Tüntetnek a nagycsaládosok. Biztos, hogy az örömök mellett az anyagi és egyéb gondok is hatványozódnak a több gyermeket nevelő családoknál. De. A tiltakozások, tüntetések mellett mondták már egyszer is azt, hogy köszönjük? Köszönjük a kormánynak, a többi adófizetőnek az ingyenes tankönyvet, az ingyenes vagy félárú ebédet, az emelt családi pótlékot stb. Biztos, hogy ha ezekről a juttatásokról az adófizetők közvetlenül döntenének, akkor ezek magasabbak lennének?
Tüntetnek a gyógyszerészek. Nagyon remélem, hogy ezen a téren a kormány nem enged. Ugyanis butikosnak, zöldségesnek, hentesnek - és felsorolhatnám a kereskedelem teljes skáláját - ugyancsak sokkal jobban menne az üzlet, ha mások - akár a multik, akár a szomszéd üzlet - nem árulhatná az általuk forgalmazott terméket. A gyógyszerészeknek csendben örülniük kellene, hogy a piac szele őket érte el utoljára.
Tüntetnek a diákok. A tandíjon azért még érdemes lenne elgondolkodni, és itt nem az elnevezésére gondolok. Mindannyiunk érdeke, hogy legyenek tehetséges, jól képzett orvosok, tanárok, mérnökök. Erre az én adómból bátran költhetnek, és a legtehetségesebbeket támogassák, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől. Azért egy orvosi egyetem elvégzése tandíj nélkül is kíván némi áldozatot, verejtéket, de még pénzt is. Hogy mindez túl sokba kerül? Miért? Miért kell most az érettségizők 40 százalékának a felsőoktatásba járni? (Főleg, hogy más felmérések szerint közel felük nem tud készségszinten írni-olvasni.) Ne ide dugjuk el a munkanélkülieket! Aki nem fér bele az ingyen tanuló legjobb 10-20 százalékba, az tanuljon szakmát. Tíz év múlva is jó lenne egy ács, varrónő, szerelő vagy bádogos. Ha pedig valakinek van rá pénze, költségtérítésesen miért ne tanulhatna akár a sírig? Mint minden más szolgáltatást, a felsőoktatást is vehesse meg.

Tóth Klára, Budapest

A jognak asztala

Szeptember 30-i határidővel (figyeljünk a dátumra) Göd Város Önkormányzata nevében Sándor István polgármester vállalta, hogy utat épít utcánkban, ha 67 százaléknyian aláírjuk, hogy 72 ezer forint hozzájárulást fizetünk - a munkálatok megkezdésekor.
Belengették a vízelvezetést, illetve a "vízszikkasztást" is, na erre csapott le az utca népe, mint gyöngytyúk a hungarocellre, mert eső után bizony tenger van nálunk. Nekem személy szerint az évek során földúttá nemesedett egykori aszfaltúttal nem volt bajom, biofekvőrendőr, nyolc napon belül gyógyulnak az elgázolt bringázó kölkök. Na jó, por, az van.
A munkákat elkezdték (mellékszál: egy héttel előbb, mint ígérték, mindenki menekült ki a kocsijával, amíg bírt), vízelvezetés kreatívan értelmezve. Bedöntjük az utat egyik oldalra 9 centiméterrel, ott lesz majd valami árok, és az egyébként hosszában föl-le hullámvasutazó út mentén a csapadékvizet megkérjük, hogy legyen szíves viselkedni.
A bili ekkor borult ki: kiderült, hogy nem egyszerűen engedély nincs az útépítésre, hanem "a terv az útépítéssel párhuzamosan készül". Jön Józsi a madzaggal, oszt leöntik az aszfaltot Gödön. Öszszesen 560000000 forintért (igen, 7 db nulla, hehe, pont 56 után). (Én mekkorát kapnék az arcomra, ha csak ezredekkora értékben követnék el engedély nélküli építkezést?)
A Határozat ott figyel az íróasztalomon, hivatkozván mindenféle városi rendeletekre, hogy csengessek, különben végrehajtanak. Én meg lengethetem a polgármester által alá sem írt Együttműködési megállapodásomat, amiben bizonyos dolgokat vállalt a városvezetés, oszt szeretkezett betartani.

Umann Kornél, Göd

Farkas és kiáltás

Uj Péter A Gyerekbarát négyes metrót 2524-re! címmel (szeptember 6.) megjelent cikkében az általa tapasztalt fővárosi "anomáliákról" írt.
Így például felháborodik azon, hogy a BKV-bérletért olykor sorba kell állni. Bizony, így van, nem másként. Budapest egy 2 milliós nagyváros, ahol az embereknek - ha az utolsó percre halasztják a bérlet megvásárlását - akkor bizony sorba kell állniuk érte. Ahogy az orvosnál is sorba kell ülni, de érdekes párosítás, hogy erről valakinek rögtön a Szovjetunió jut az eszébe. Segíteni szeretnék neki - ne kelljen már bután élnie. Elmondom saját példámat: én mindig hónap közepén váltok bérletet, mert ilyenkor kevesebben állnak sorba. A BKV 30 napos bérlete, attól a naptól ketyeg, amilyet én megjelölök. Érdekes, nekem soha nem kell sorban állnom, mindig van bérletem mégis.
De ugye szerzőnk jegyről (is) be-
szélt. Nos, felhívnám a figyelmét
a jegyautomaták létezésére, amelyeknél minden további nélkül megveheti a jegyét, és nem kell beállnia a bérletet váltók sorába. De gondolkodni mindig nehezebb, mint hőbörögni a semmi
ellen.
U. P. ismeretei súlyos hiányosságairól tesz tanúságot, amikor arra tér ki, hogy miért akarják az európai fiatalok kedvelt helyévé tenni a fővárost. Nos, nem ártana, ha utánanézne: több európai fiatalokat megcélzó utazási iroda programjában Budapest kiemelt helyen van nyilvántartva. A mi Sziget Fesztiválunknak Európa fiataljai körében igen jó híre van, csakúgy, mint a berlini Love Parádénak. Hogy ez nekünk jó, hogy az idegenforgalomból az államnak és a fővárosnak jelentős bevételei származnak, az nem nagyon érdekli szerzőnket. Majd jön egy pár sor arról, hogy mennyire utolsó hely ez a főváros, mennyire ronda és nem is érti, miért tetszik másoknak. Félre azzal, hogy milyen a fővárosunk nemzetközi megítélése, félre a tényekkel, a lényeg: a liberális-szocialista városvezetés, mindent rosszul tesz, sivatag az egész város, szürke, mocskos, undorító. Töpörödünk, töpörödünk, töpörödünk.
Majd jön a 4-es metró. A szerző nemes egyszerűséggel feledkezik meg arról, hogy Orbán és csipet-csapata volt az, aki módszeresen betartott a fővárosnak, akik miatt nem lehet még mindig metrónk. Amikor Orbántól és vállalkozásától megszabadult az ország és a főváros, akkor meg jöttek az álkörnyezetvédők, akik perek tömegével akadályozták, hogy metrót építhessünk. U. P. a tényekkel nem foglalkozik, csak állít valamit a semmibe, minden alap nélkül és vészmadárkodik.
Hogy Uj Péter nem ragaszkodik, hogy úgy mondjam az igazsághoz, az az ő dolga. Hogy viszont egy ilyen írás a lapban megjelenhet, az számomra volt őszinte csalódás.

Rózsa Mihály, Budapest

Kedves Rózsa Úr! Talán nehéz elhinnie, de magamtól is megtaláltam a jegy-automatát. Ott is sor állt. A szovjetuniózással én azt a vágyamat szerettem volna kifejezésre juttatni, hogy a BKV egyszer majd normális szolgáltató vállalat legyen, nem pedig az a posztszocialista fogyasztóellenes valami, ami mostan. Demszky Gábor utolsó budapesti rajongójaként is utánaszámolhatna, hány éve vezeti a várost a kiváló férfiú (segítek: 16), és ebből hány évig tudta akadályozni munkáját Orbán Viktor (4). Nem mondom, hogy mindenért Demszky a felelős, de legalább néha tehetne úgy, mintha volna némi felelőssége abban, hogy ez a főváros odáig süllyedt, ameddig.

Uj Péter

A régi Berlini...

Kovács Emőke történész (Moszkva - mártírok, szeptember 2.) állást foglal amellett, hogy kereszteljék át (vissza) a Moszkva teret, és analógiaképpen párhuzamba állítja "a második világháború végén a nyilasok által Nyugatiról Berlini térré átnevezett közterülettel". Csakhogy a tér nem a második világháború végén és nem a nyilasoktól kapta a Berlini tér nevet, hanem 1914-ben, és attól fogva Ferenc József, Károlyi Mihály, Kun Béla és Horthy Miklós uralma alatt (és persze a nyilasuralom idején is) végig így hívták, egész addig, amíg a második világháború után nem keresztelték át Marx térre.

Boros Oszkár, Budapest

- Értsék meg, nem lehet mindenkibõl történelem, valakinek tömegnek is kell lenni! Marabu