Simor András elmondta, hogy a bizottság ajánlásainak megfelelően a jövőben ki kell dolgozni a strukturális reformok részleteit, ezen belül mind az egészségügyi, mind a nyugdíjrendszer reformlépéseit. Az Európai Bizottság ugyanis a kockázatok között említette, hogy a programban a nagy ellátórendszereket érintő strukturális reformok még nincsenek kellően kimunkálva.

Kérdésre válaszolva Simor András elmondta, megítélése szerint a program társadalmi elfogadottságát úgy lehetne növelni, hogy a jövőben folyamatosan konzultálnak a társadalmi csoportokat képviselő szervezetekkel.

A konvergenciatanács tagja kiemelte: a testület örül annak, hogy az EB elismerte, hogy a magyar kormány elkötelezett az egyensúly helyreállítására. Rámutatott: az EB jó néhány pozitívumot állapított meg a kovergenciaprogrammal kapcsolatban, többek között azt, hogy már a bemutatott pálya elején jelentős költségvetési kiadáscsökkentést irányoz elő és azt is a pozitívumok közé sorolta, hogy hosszú távú költségvetési célokat tűz ki a program.

Simor András szerint az EB számos kockázatra is felhívta a figyelmet, többek között arra, hogy a program távolabbi éveit illetően a gazdasággal kapcsolatos feltételezések kicsit optimistának tűnnek. Simor az EB véleményét summázva aláhúzta, röviden azt lehet mondani, hogy az EB úgy foglalt állást: "ez így nagyjából rendben van, most aztán tessék következetesen végigcsinálni. A konvergenciatanács reméli, hogy a kormány megfelelő elkötelezettséget fog tanúsítani ebben az irányban a következő hónapokban". Kérdésre válaszolva elmondta: az is kedvezőnek mondható, hogy a kormány ígéretet tett rá, hogy félévente beszámol a program teljesítéséről a nyilvánosság előtt. 

Kiemelte: a programmal kapcsolatban még rengeteg munka vár a kormányra, és a következő hónapokban kell kidolgozni, milyen tényleges lépéseket hajt végre a kabinet az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben, az oktatásban. A konvergenciaprogram azt a fejlődési pályát mutatja be, amely elvezet az euró bevezetéséhez. A most aktualizált konvergenciaprogram szerint, amelyet az Európai Bizottság kedden hagyott jóvá, a GDP arányos államháztartási hiány 2009-re 3,2 százalékra mérséklődik, az idei év végére várt 10,1 százalékról. 

A bruttó hazai termék bővülése azonban az államháztartási konszolidáció, illetve a belföldi kereset mérséklődése miatt 2007-2008-ban a korábbi prognózisokban szereplő 4-4,5 százalékról 2,2, illetve 2,6 százalékra csökken, és ezt követően 2009-2011 között tér vissza a korábbi években tapasztalt 4,1-4,5 éves növekedési rátához.

(MTI)