John Negroponte nemzeti hírszerzési igazgató hivatala néhány órával azután hozott nyilvánosságra három és fél oldalnyi szöveget a jelentésből, hogy George Bush elnök elrendelte a dokumentum nemzetbiztonsági szempontból nem kényes részleteinek közzétételét.

A titkosítás alól feloldott három és fél oldalas szöveg az áprilisban készült 30 oldalas bizalmas hírszerzési elemzés tíz legfontosabb megállapítását tartalmazza, köztük egyet Irakról is. A jelentésrészlet nem tartalmaz átfogó értékelést a terrorizmus elleni világméretű háború alapvető hatásáról. Bush elnök azért rendelte el a szöveg nyilvánosságra hozatalát, hogy ellensúlyozza azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a nyilvánosság előtt elferdítette az elemzés Irakkal kapcsolatos megállapításait. A dokumentumból a hét végén részletek szivárogtak ki az amerikai sajtóba, a Bush-kormány demokrata párti ellenzéke pedig ezekre hivatkozva újult erővel kezdte bírálni Washington Irak-politikáját.

A nyilvánosságra hozott jelentéstöredék szerint az iraki konfliktus "híres üggyé" vált a "dzsihádisták" (muzulmán "szent harcosok") számára, mélységes haragot keltett az iszlám világban az amerikai szerepvállalással szemben és híveket nevel a "globális dzsihádista mozgalomnak". A jelentés szerzői úgy vélekedtek, hogy ha a "szent harcosok" kudarcérzettel távoznának Irakból és mások is úgy tartanák róluk, hogy kudarcot vallottak, kevesebb harcos érezne késztetést a küzdelem folytatására.

A szövegrészletben szerepel az is, hogy az al-Kaida iraki tevékenységét ellenző irakiak számának növekedése miatt a nemzetközi terrorhálózat veterán külföldi harcosai esetleg más országokba kényszerülnek átteni tevékenységük súlypontját. A jelentés készítői Iránt és Szíriát nevezték a terrorizmust legtevékenyebben támogató államoknak, megjegyezve, hogy sok más ország viszont képtelen lesz elejét venni annak, hogy terroristák visszaéljenek erőforrásaival.

A szélsőséges iszlámista mozgalom terjedését segítő alapvető tényezők a jelentés szerint többet nyomnak a latban, mint a mozgalom sebezhető pontjai. Ezek a tényezők a következők: a radikálisok "vérébe ivódott" sérelmek, a lassú reformok az egyes országokban, az erősödő Amerika-ellenes érzelmek és az iraki háború.

A jelentés szerzői megjegyezték azt is, hogy a különféle szélsőséges csoportok a jövőben mindinkább igénybe veszik az internetet az egymás közötti érintkezésre, kiképzésre, tagtoborzásra és támogatók szerzésére.

Az amerikai katonai jelenlét elrettentően hat a szomszédos országokra

Az Egyesült Államok iraki katonai jelenléte elrettenti az arab ország szomszédait Irak megtámadásától - jelentette ki kedden Washingtonban Dzsalal Talabali. Az iraki elnök a Woodrow Wilson Központban elhangzott beszédében az amerikai katonai jelenlét elrettentő hatásával indokolta, hogy Bagdad miért tartja szükségesnek amerikai katonáknak az arab országban történő állomásoztatását, még ha az szimbolikus jelleget öltene is.

A központban tartott sajtóértekezleten Talabani szintén óva intette hazája szomszédait az iraki belügyekbe való beavatkozástól.   Az iraki államfő később, szemmel látható ingerültséggel megjegyezte azt is, hogy további ilyen beavatkozást nem tűrnek el a szomszédos országoktól. Az iraki elnök nem fedte fel, hogy mely országnak címezte a figyelmeztetést. Kérdésre válaszolva azonban minimálisnak tartotta annak veszélyét, hogy Törökország esetleg indítana offenzívát Irak ellen. Úgy vélekedett, hogy a bagdadi kormányzat enyhítheti az arab ország és Törökország feszült viszonyát azzal, ha segít Ankarának a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kérdésében. Talabani szerint Bagdad rá tudná venni a PKK-t arra, hogy fejezze be törökországi harcát.

A Törökország délkeleti részén élő kurdok függetlenségéért küzdő PKK, amelyet a török kormány, az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorszervezetnek tekint, idén felélénkítette fegyveres tevékenységét. A PKK 1984-ben kezdett fegyveres felkelése már 37 ezer emberéletet követelt.

Talabani egyik munkatársa hétfőn a török televíziónak elmondta, hogy az iraki elnök találkozott az arab ország északi részén állomásozó kurd lázadókkal, és arra számít, hogy ez utóbbiak hamarosan fegyverszünetet jelentenek be.

További 70 milliárd dollár az iraki és afganisztáni hadikiadásokra
Végleges jóváhagyását adta az amerikai törvényhozás alsóháza kedden arra a törvénytervezetre, amelynek értelmében a védelmi minisztérium további 70 milliárd dollárt fordíthat az Irakban és Afganisztánban zajló amerikai hadműveletek kiadásainak fedezésére.

A képviselőház jóváhagyása után a felsőház, a szenátus a hét vége előtt várhatóan szintén jóváhagyja a tervezet, amelyet ezt követően George Bush elnök elé terjesztenek aláírásra. Az iraki és afganisztáni kiadásokra jóváhagyott - elsősorban az előbbiek költségeit fedező - 70 milliárd dollár egy nagyobb, 447,6 milliárdos összegnek a része, amelynek sorsáról a törvénytervezet rendelkezik.

Az alsóház lényegében vita nélkül, 394 támogató és 22 ellenszavazattal fogadta el a tervezetet. Bush azonban arculcsapásként is értékelheti, hogy az elfogadott szövegváltozat megtiltja, hogy a kormány az előirányzott pénzből állandó amerikai katonai támaszpontokat építsen Irakban, vagy bármilyen módon is ellenőrzése alá vonja az arab ország olajiparát.

Az ellenzéki demokrata párti honatyák - számos republikánus párti társukkal együtt - úgy vélik, az iraki lázadást részben az attól való félelem táplálja, hogy az Egyesült Államok állandó iraki jelenlétre kíván berendezkedni. Ezért felszólították Bush elnököt, hogy politikai nyilatkozatban nyilvánítsa ki, Washingtonnak nincsenek ilyen tervei.

Amennyiben az alsóház által most elfogadott tervezetet a felsőház is megszavazza és Bush aláírja, úgy 500 milliárd dollár fölé emelkedik az Irakban és Afganisztánban zajló amerikai hadműveletek költségeire jóváhagyott összeg nagysága. A törvényhozók a mostani 70 milliárdot egyébként "áthidaló összegnek" tekintik, mondván hogy várhatóan az októberben kezdődő 2007-es pénzügyi év közepéig lesz csak elegendő.

(MTI)