A biztosítók általában képeznek alapot a méltányosságból kifizetett károkra. A nagyobb biztosítóknál ennek értéke elérheti a százmillió forintot is.

Eddig az üzletpolitikai megfontolások - például a régi, vagy nagy ügyfelek megtartása - késztették arra a biztosítókat, hogy akkor is fizessenek, ha egyébként a szerződött feltételek szerint ezt nem kellene megtenniük - mondták az MTI-nek nevük elhallgatását kérő, biztosítókhoz közel álló források. A kisebb biztosítók általában külön alap nélkül - de hasonló megfontolásból - fizetnek méltányosságból.

Miután a tömegmegmozdulásokkal együtt járó károkat a biztosítók - egyébként minden országban - kizárják a felvállalt kockázatok közül, a hétfő estétől keletkezett ilyen károkat nem kötelességük kifizetni. Ennek ellenére - a sajtón keresztül is - arra biztatják ügyfeleiket, hogy jelentsék be káraikat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a biztosítók hajlanak, az egyszeri, méltányossági kifizetésre. Ezt egyébként az MTI forrásai is megerősítették, minden konkrétum nélkül utalva arra, hogy szükséghelyzetben "a biztosítási szakma összefog".

Az időbeli korlátok azonban nem egyformák. Van olyan biztosító, amely hangoztatja, hogy csak a hétfőről keddre virradóan keletkezett károkat "fogadja be", míg mások - amíg a károk többsége gépkocsikban, ablakokba keletkezik - nem tesznek ilyen megkötést, de hangsúlyozzák, hogy egy elhúzódó, folyamatos károkozás esetén már nem bírják a fizetést.

Kérdés az is, hogy a méltányossági kerettel dolgozó biztosítóknak van-e még, és mennyi pénz ebben a keretben, tekintettel arra, hogy az év háromnegyede lassan letelik.

A magyar biztosítók a múlt évben 384 milliárd forint - nem életbiztosításból származó - díjbevétel mellett 207 milliárdot fordítottak kárkifizetésre. Ebből a vagyonbiztosítás díjbevétele 107 milliárd forinttal részesedett, míg a kárráfordítás 32 milliárdot tett ki.

(MTI)