Napjaink egyik legnépszerűbb dzsesszénekesnője előbb ismerte Ella Fitzgerald dalait, mint hogy járni tudott volna, így nem meglepő, hogy már tizenévesen énekelt otthon, Michiganben. Tizenkilenc évesen már a Szovjetunióban koncertezett az Illinois-i Egyetem big bandjével. A hetvenes évek elején több musicalben énekelt a Broadwayn, például ő volt az első fekete bőrű Sally Bowles a Kabaréban. Legnagyobb sikere talán a The Wiz című darab főszerepe volt, amelyért elnyerte a Tony-díjat.

A nyolcvanas években aztán gondolt egyet, és átköltözött Párizsba. - A Franciaországban eltöltött idő gyógyulást, fejlődést hozott számomra, nőként és művészként egyaránt, és azt, hogy felfedezhettem a világ többi részét - mondta erről az időszakról az énekesnő. A döntés karrierje szempontjából is jónak bizonyult: saját formációt alapított, bejárta a neves dzsesszfesztiválokat, sorra készítette az albumokat, amelyek közül az 1997-es Dear Ella cíművel két Grammy-díjat is nyert. Legújabb korongja, a francia szerelmes dalokat tartalmazó J'ai Deux Amours tavaly jelent meg. Jótékonysági munkát is végez, az ENSZ tiszteletbeli nagyköveteként járja a világot, így kampányolva az éhezők megsegítése érdekében. (S. M.)