Az ilyesminek nem szokott jó vége lenni: zavargásokba átcsapó tüntetések, kőzápor, felgyújtott épületek, emberhalál. Az iszlám országok szélsőségesei megtanítottak bennünket arra, hogy tiltakozásukat illik nagyon is komolyan venni.

Ahhoz viszont, hogy ne csak komolyan vegyük, hanem meg is értsük, tudni kellene, miről van szó. Kezdetben a hírügynökségi jelentések morzsáit felcsipegetve próbáltuk kerekké tenni a történetet. Csekély sikerrel. Tegnap este a távirati iroda jóvoltából egy viszonylag részletes tudósítást is kaptunk, de sokkal okosabbak nem lettünk.

Annyi biztos, hogy a katolikus egyházfő teológusok és tudósok körében előadást tartott a németországi Regensburg egyetemén. A hit és az értelem viszonyáról beszélt, érintette az iszlámot és a dzsihádot, az úgynevezett szent háborút is. A pápa a középkorban élt II. Mánuel bizánci császár egyik könyvét idézte - megismételjük: idézte -, amelyben egy perzsa tudóssal vitázva a császár úgy vélekedett, hogy Mohamed próféta gonoszságot és embertelenséget terjesztett.

Tragikomikus.

Az egyház tanításait, a vatikáni külpolitikát és a pápa eddigi megnyilvánulásait ismerve elképzelhetetlen, hogy XVI. Benedek magáévá tette és nyilvánosan vállalta volna az idézett véleményt. Ezt a lehetőséget a vatikáni sajtóiroda is teljességgel kizárta. A sajtóiroda igazgatója hangsúlyozta, hogy a pápa mély tiszteletet érez a többi vallás, így az iszlám iránt is, és a legkevésbé sem állt szándékában megsérteni a muszlim hívők érzékenységét.

Ettől még előfordulhat, hogy a regensburgi előadásba olyan mondatok is becsúsztak, amelyek félreérthetők voltak. Lehet, hogy a vallási fanatizmus és az erőszak elítélését a pápa olyan összefüggésben említette, amely alkalmas volt arra, hogy a hallgató az egész iszlám hitre általánosítson. Ennek eldöntésére csak abban az esetben tehetnénk kísérletet, ha birtokunkban lenne az előadás szó szerinti szövege.

De nincs a birtokunkban. Valószínűleg így vannak ezzel a hevesen tiltakozó iszlám vezetők is, akikhez - gyanítjuk - szintén csak félresiklott vagy félremagyarázott mondatfoszlányok jutottak el. Mintha csak ürügyet keresnének, és önigazolást látnának a nyugati civilizáció elleni szellemi hadjárathoz. Bocsánatkérést követelnek, de a dániai karikatúrabotrányban láthattuk, mennyit érnek a bocsánatkérések. Sokkal nagyobb szükség lenne arra, hogy az iszlám vezetői visszafogják az embereket.

Ennek alig látszik jele. A kevés kivétel közé tartozik az egyik indonéz iszlám szervezet elnöke, aki pontosan tudja, hogyan lehet bizonyítani a pápának tulajdonított szavak valótlanságát: úgy, hogy túlzott érzelmek nélkül, nyugalommal fogadják a vélt vagy valós sérelmeket. Akár bocsánatot kér a pápa, akár nem - jelentette ki -, az iszlám közösségnek meg kell mutatnia, hogy könyörületes vallás.