A "tandíjban" nincs egyetértés
--- IMAGE NOT FOUND: 060914_14011vsopC.jpg ---
A felsőoktatás szerkezetének átalakításáról azt mondta: jelenleg az túlságosan elaprózott, és rengeteg a párhuzamos képzés, ami finanszírozhatatlan, és a minőség ügyét sem szolgálja.
A tárcavezető változtatna a mennyiségi alapon működő finanszírozási rendszeren, aminek következtében az elmúlt 15 évben a négyszeresére emelkedett a hallgatói létszám. A pénzek elosztásában a minőség kapná a hangsúlyt, így a reformok fontos eleme lenne egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozása. Emellett megerősítené a felsőoktatási infrastruktúrát. A miniszter átalakítaná a hallgatói támogatások rendszerét is: a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak élesen elválnának egymástól, hogy a szegényebbek szociális alapon (is), a tehetségesek pedig a teljesítményük alapján juthassanak támogatáshoz. Hiller közölte: ehhez a rendszerhez illeszkedik majd a fejlesztési részhozzájárulás is (a hallgatóknak évi 105, illetve 150 ezer forintot kell fizetniük).
A Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői (a rektorok, az Akadémia, a szakszervezetek, az önkormányzatok, a nagycsaládosok, a doktoranduszok, a hallgatók, valamint a munkaadói oldal képviselői) egyetértettek a miniszter által vázolt irányvonalakban - kivéve a fejlesztési részhozzájárulás ügyét. Nagy Zoltán, a "tandíj" ellen szeptember 21-re a fővárosi Kossuth térre tüntetést szervező Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke azt mondta: a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése ellentmond a miniszter által vázolt reformnak, ezért azt kérik, vonják vissza az erről szóló törvényt.
