Már nem titkos, de homályos a Combino-szerződés
Hiába fenyegette meg Demszky Gábor főpolgármester néhány napja a Siemenst azzal, hogy ha akár csak öt percre is, de leáll egy villamos, akkor visszaküldik a Combinókat, a szerződés (legalábbis annak nem hivatalos, magyar nyelvű változata szerint) ilyen könynyen nem mondható föl. A BKV e szerint csak akkor szállhatna ki a kontraktusból, ha a Siemens nem szállítja le időre a járműveket (ez nem áll fenn), vagy ha a német cég fizetésképtelenné válna (de ez sem következett be), vagyis ha az esetleges kártérítési kötelezettségének nem tudna eleget tenni.
A szerződés alapján egyébként a BKV a felsorolt indokokon túl is gyakorlatilag bármikor felmondhatná a megállapodást, de korántsem biztos, hogy ez megérné. Ebben az esetben ugyanis azokat a villamosokat, amelyeket a felmondásig már legyártott a Siemens, a szerződéses ár szerint volna kénytelen megvenni, sőt azokat is, amelyeket a felmondást követő 28 napban hoz szállítható állapotba a cég. (Ha az összeset, akkor az összeset, felmondás ide vagy oda.)
Kötbér fizetésére akkor volna kötelezhető a Siemens, ha az ő hibájából nem tudná időre leszállítani a villamosokat (nem ez történt), vagy a hároméves szavatossági időszak alatt az óriáshernyók üzemképessége nem volna megfelelő. A kérdés: mi az üzemképesség. Nos, ezt a fogalmat egy külön mellékletben határozták meg, és leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a villamosok 90 százaléka délelőtt 10-től délután 14 óráig bármelyik napon rendelkezésre áll. (Ha egyébként a hiba 24 óra alatt elhárítható, akkor a villamos üzemképesnek minősül.)
Az üzemképességnek a szerződéses szint alá csökkenése esetén a BKV naponta villamosonként nagyjából negyvenmillió forintot, de legfeljebb a teljes szerződéses ár tíz százalékát (ez hozzávetőlegesen négymilliárd forint) követelheti. Ha a cég késve szállítaná a villamosokat, és azok még a szerződéses üzemképesség szintjét sem érnék el, a Siemens a szerződéses ár 15 százalékánál (körülbelül hatmilliárd forint) több kötbér fizetésére nem kötelezhető.
Az ezek alapján meglehetősen előnytelennek tűnő szerződéssel kapcsolatban a BKV tegnap egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. Az újságírók kérdéseire azt a tájékoztatást adták, hogy minden válasz benne van a szerződésben.
A mindeddig titkosan kezelt megállapodást egyébként tegnap, a Siemens jóváhagyása után minősítette nyilvánosnak a közlekedési vállalat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy újságírók - előzetes regisztráció után - belelapozhattak a szerződés egyetlen, mellékletekkel ellátott, több száz oldalas, angol nyelvű hivatalos változatába. A nem hivatalos, magyar nyelvű változatból is hozzáférhetővé tettek néhány példányt, amelyekből - oldalanként húsz forintért - kérésre részleteket fénymásoltak a vállalat székházában. Azoktól, akik a dokumentumokba betekintést akartak nyerni, elkérték a személyi igazolványt, a közbeszerzési iroda titkárságán pedig a nevén és munkahelyén kívül azt is feljegyezték, hogy az illető mennyi ideig böngészte a papírokat.
Több szempontból is aggályosnak nevezte az adatvédelmi ombudsman azt, hogy a BKV a közérdekű adatokat tartalmazó kontraktust nyilvánosságra nem hozta, majd azt is, ahogy mégis megtették. Péterfalvi Attila a Független Hírügynökségnek azt mondta: a közérdekű adatokat bárki megtekintheti, azokról másolatot és fotót készíthet. (A BKV-székházban tegnap ez utóbbit kategorikusan megtiltották.) Az ombudsman szerint ellentétes az adatvédelmi törvénnyel, hogy regisztráltatniuk kell magukat a közlekedési vállalatnál azoknak, akik a szerződésbe bele akartak nézni. Szerinte a dokumentum nyilvánosságra hozatalának az lett volna a legegyszerűbb módja, ha azt a közlekedési vállalat kitette volna internetes honlapjára.
